Miért fogyasszunk több rostot?

De a rostok számos olyan meglepően jótékony egészségügyi hatással bírnak, amelyekre lehet, hogy eddig nem is gondoltunk. Rostos táplálékok a gabonafélék, magok, diófélék, gyümölcsök és zöldségek. Lehet, hogy ezekből megfelelő mennyiséget fogyaszt, de a cikk elolvasásával azt is megtudhatja, miért olyan jó ez a szervezete számára.

1. Csökkenti a szívbetegség kockázatát

Minél több rostot juttat a szervezetébe a gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek által, annál kisebb a szívkoszorúér problémák kialakulásának kockázata - állítja a Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent meta-analízis.

A meta-analízis elkészítése során kínai kutatók 18 tanulmány eredményeit (összesen 670 000 emberét) vizsgálták meg. Azoknál, akik a legtöbb rostot fogyasztották, 7 százalékkal csökkent a szívkoszorúér problémák kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb rostot fogyasztották. Még ennél is lenyűgözőbb az a tény, hogy a rostok fogyasztása összefüggésbe hozható azzal, hogy az adott résztvevőknél 17 százalékkal csökkent a halálozás kockázata. 

Ezen kívül a rostok megakadályozzák a szívroham kialakulását is. A JAMA című folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet a Harvard Közegészségügyi Intézet készített, a kutatók 43 707 amerikai férfi egészségügyi szakember rostbevitelét figyelték meg. A tanulmány készültének 6 évében azoknál a férfiaknál, akik naponta körülbelül 29 g rostot fogyasztottak, 41 százalékkal csökkent a szívroham kockázata azokhoz képest, akik csupán 12,4 g rostot fogyasztottak naponta. Ezen kívül az első csoportnál a halálos szívkoszorúér megbetegedések kockázata is csökkent, méghozzá 55 százalékkal.

Ha csak napi 10 grammal növelték a rostbevitelt, az 19 százalékkal csökkentette a szívroham kockázatát. Ilyen szempontból a gabonafélékből származó rost bizonyult a leghatékonyabbnak. Ugyanis napi plusz 10 gramm gabonafélékből származó rost fogyasztásával 29 százalékkal csökkent a szívroham kockázata.

Más tanulmányok során bebizonyosodott, hogy a gabonafélékből származó rosttal a férfiaknál majdnem 40 százalékkal csökkenthető a perifériás artériás betegség kockázata. Ezen kívül pedig a gyümölcsök pektinjéből származó rostok megakadályozzák a nyaki verőér elzáródását.

2. Csökkenti a vérnyomást

Egy New Orleans-ban, 110 magas vérnyomással diagnosztizált alany részvételével készült kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat során kiderült, hogy a rostban gazdag étrend csökkenti a vérnyomást. A résztvevők napi 8 gramm vízben oldódó, zabkorpából származó rostot vagy placebót kaptak. 12 hét elteltével az első csoportnál a szisztolés vérnyomás átlagosan 2.0 mmHg értékkel, a diasztolés vérnyomás pedig átlagosan 1.0 mmHg értékkel csökkent.

A British Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízben nem oldódó rostokkal is hatékonyan csökkenthető a vérnyomás. A 2195 embertől származó adatok szerint minden extra 4-6 gramm vízben nem oldódó rost elfogyasztása esetén 1,81 mmHg értékkel csökkent a szisztolés vérnyomás nagysága.

3. Barrett szindróma

15 tanulmányból, 16 885 személy eredményeinek átvizsgálásából készült meta-analízis szerint a rost csökkent a Barrett szindróma és a nyelőcső rák kialakulásának kockázatát. A Barrett szindróma egy olyan probléma, mely során a nyelőcső hámja elváltozik, így krónikus gyomorhurut alakul ki. Ez a nyelőcső rák kialakulásának előfutára (az egyik legtöbb áldozatot szedő rák-típus), amelynek kórjóslata nem túl kedvező, és nem is igazán kezelhető. A meta-analízis során bebizonyosodott, hogy minden, napi plusz 10 gramm étkezési rosttal 31 százalékkal csökkenthető a Barrett szindróma és a nyelőcső rák kockázata.

Továbbá a Nutrition and Cancer című folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik a legtöbb gyümölcsből és zöldségből származó rostot fogyasztották (napi 13,2 grammot), 53 százalékkal csökkent a szindróma kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb rostot fogyasztották (3,2 grammot).