De nem arról akartam szólni, hanem arról a hét országra kiterjedő tanulmányról, melynek sokkhatását a tudományos világ még ma sem heverte ki. A vizsgálat majdnem 5-15 évig tartott és azt figyelték, hogy a halálozási ráta hogyan alakult az említett országokban, régiókban. Az adatok több mint megdöbbentőek voltak.

 

A Krétán mért koleszterin szint 5,3 mmol/l volt és az infarktus okozta halálozási ráta 9. Az USA-ban a koleszterin értékek átlaga 6,3 volt és az infarktus okozta halálozási ráta 574! A különbség ötvenszeres, minimális koleszterin eltérés mellett.

Ha csak mi mondjuk, durva általánosítás, de ha egy krétai mondja, akkor megoldhatatlan paradoxon. Az európai civilizáció bölcsője Kréta, illetve a mellette lévő Théra szigetén ringott. Ezt a csodás civilizációt a szantorini vulkán kitörése pusztította el, de addigra már kultúrájuk hatása kiterjedt a Földközi tenger keleti medencéjére, főleg a katasztrófát követően ott megtelepült görög törzsek (akhájok) révén. Még Zeusz is leginkább az Ida hegyen időzött kezdetben és csak később tette át székhelyét az Athénhoz közeli Olimposzra.

A mediterrán régió országaiban az infarktus okozta halálozási ráta 184 volt, ami sokkal jobb, mint az USA-ban mért adat, de sokkal rosszabb a krétainál. Sőt, a krétaiaknál nem mellesleg a rákbetegségek valószínűsége is 56% volt a mediterrán csoporthoz képest.

Később a Lyon Heart Study ezeket az eredményeket még inkább megerősítette.

A krétai étrend tehát mindenben felülmúlta még a mediterrán étrendet is, az USA-ról most szót sem érdemes ejteni. Mert ezen csodálatos eredmények hátterében egyértelműen az étrendből adódó különbségek állnak. 

A krétaiak háromszor annyi olíva olajat, hatszor annyi halat, kétszer annyi gyümölcsöt, harmincszor annyi hüvelyest fogyasztottak, mint az amerikaiak. 

Viszont az amerikaiak 8-szor annyi húst ettek, mint a krétaiak, és a mediterrán régió húsfogyasztása is sokkal magasabb volt, mint Krétán. A krétaiak hetente maximum egy alkalommal ettek csak húst. A szigeten a vaj fogyasztás is elenyészően csekély volt, míg a mediterráneum országaiban és az USA-ban természetesen nem. Sokak bánatára a mediterrán régióban háromszor annyi alkoholt ittak (főleg bort), mint Krétán, még az eredményeik sokkal rosszabbak voltak. Szóval a mediterrán paradoxon nem létezik, a bor csak nagyon kis adagban véd, utána inkább árt. 

Összefoglalva: a mediterrán étrend ugyan sokkal jobb, mint a hagyományos nyugati étrend, de még ez sem közelíti meg a krétai étrenddel elért eredményeket.
 
Ez pedig röviden a következő: bő folyadék fogyasztás (tiszta víz, napi 6 pohárral), minden nap teljes kiőrlésű gabona termék fogyasztása, 4-6 adag zöldség, fele nyers, fele párolt. Minden nap gyümölcs, legalább tíz dkg, egy marék dió, pisztácia, vagy mandula, joghurt és sajt, olívával való főzés és sütés, kevés vaj, naponta egy hal (kb. 10dkg), hét-tíz naponta bárány vagy marhahús. A tojás naponta átlagosan egy db volt.

A krétai csoda magyarázata röviden ennyi. Tessék utánozni!

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!