A feltételezés alapja az volt, hogy a vaj zsírtartalma magas, 85%, a zsírok kalória tartalma magasabb, mint a szénhidrátoké, még koleszterint is tartalmaz, tehát a kettő közül ő az ártalmasabb.

A vizsgálatot felölelő időszakban tombolt az USA-ban a „fat free” (zsírmentes) őrület. Minden fat free volt, közben az elhízottak száma megduplázódott, a cukorbetegek száma pedig háromszorosára növekedett. 

Csakhogy Ronald Kraus és munkatársai visszamenőlegesen mintegy 23 éven át, 350 ezer ember táplálkozási adatait vizsgálták át és azt találták, hogy a telített zsírok és a szívbetegségek kialakulása közti összefüggés nagyon gyenge. Az össz koleszterin szintje sem bizonyult meghatározó rizikófaktornak.

A szívbetegségek okozta halálozás csökkent, de korántsem a várt mértékben. Ebben szerepet játszott a dohányzás csökkenése és a több testmozgás erőteljes propagálása is.

A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy semmit sem nyerünk a zsírszegény étrenddel akkor, ha a hiányzó kalóriákat szénhidrátok plusz bevitelével pótoljuk, sőt, éppen ellenkező hatást érünk el általa. 

Válaszolva az eredeti feltevésre: a vaj a jobb, de ezt ehetjük továbbra is pirítóssal, csak a kenyérszelet ne legyen túl vastag.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!