Rengeteg szójatartalmú étel nem erjesztett szójából készül, amely nem biztosítja ugyanazokat a jótékony hatásokat, mint az erjesztett szója (például a miso, a tempeh, az erjesztett tofu, vagy a natto). A szójaszósznak szintén erjesztett szójából kell készülnie, azonban ennek ellenére a legtöbb szójaszósz kémiai úton készül az erjesztés helyett. 

A szójabab természetes anti-tápanyagokat tartalmaz, amely a szójanövény immunitását erősíti, megvédve azt a baktériumoktól, gombáktól, és vírusoktól. Emellett kesernyés ízt adnak a növénynek, ilyen módon megvédve azt az állatoktól. 

A szója tápanyagokban igen gazdag, rengeteg vasat, kalciumot, cinket, folsavat, élelmi rostot, B-vitaminokat, K-vitamint, és omega-3 zsírsavat tartalmaz, egyéb tápanyagok mellett. Javítja a szív egészségét, a csontok épségét, és csökkenti a menopauza jeleit.

Ezek a természetes méreganyagok az emberi egészségre is káros hatással vannak. Az anti-tápanyagok olyan anyagok ugyanis, amelyek meggátolják a szervezet tápanyag felszívó képességét. Az erjesztés a legjobb és legbiztosabb megoldás arra, hogy ezeket az anyagokat semlegesítsék és ezáltal biztosítsák a szója egészséges, gyakran reklámozott jótékony hatásainak érvényesülését. 

A kutatók a nem erjesztett ételek fogyasztásához kapcsolják a rákos megbetegedések kialakulásának veszélyét, a férfiak megtermékenyítő képességének csökkenését, a károsodott agyfunkciókat, a pubertázskor korai kezdetét, és a csecsemők fejlődési rendellenességeinek kialakulását is. 

Íme néhány, a nem megfelelően kezelt szójában található anti-tápanyag, és azok hatásai:

1.    Phytatok

A phytat, vagy phitatsav a lencsefélékben is megtalálható, ám legnagyobb mennyiségben a szójababban. Megakadályozza az ásványi anyagok, mint a vas, kalcium, megnézium, réz, vagy a cink emésztőrendszeren keresztüli felvételét.

Tápanyaghiányt okozhat, főképp a cink hiány okoz nagy gondot, hiszen növekedési problémákat, étvágyvesztést, dermatitiszt, hajhullást, immunproblémákat okozhat, emellett pedig a mentális egészségért is felelős.

Az áztatás és az erjesztés során felszabadul az az enzim, amely csökkenti a szójabab phytat tartalmát, emiatt feltétlenül szükséges az erjesztés. 

2.    Enzim gátlószerek

A szójabab rengeteg olyan enzim gátlószert tartalmaz, amely az emésztőenzimek felszabadulásának meggátlásával az emésztési folyamatot befolyásolja. Ez emésztési gondokat okoz, mint például a puffadás vagy a szélgörcs, hiszen ilyenkor a vastagbél baktériumaira hárul a feladat, hogy a nem megfelelően megemésztett ételeket szétaprítsák. 

A szójabab emellett nagy mennyiségben tartalmaz trypsin gátlószert, amely a fehérje emészését befolyásolja. A trypsin egy olyan enzim, amely feltétlenül szükséges a fehérjék megfelelő emésztéséhez, ennek meggátlása pedig anti-fehérjeoldó hatású, amely a B12-vitamin hiányát is okozhatja, hiszen a trypsin a B12-vitamin asszimilációját is segíti. 

3.    Goitrogének 

A szójababok goitrogén tartalma megakadályozza a pajzsmirigy hormonok termelését és befolyásolja a pajzsmirigy megfelelő működését. Emellett golyvát is okozhatnak, amely a pajzsmirigy megnövekedését jelenti, a goitrogének hatásait a pajzsmirigy alulműködéséhez lehet kötni (hypotireózis). 

Bár úgy gondolják, a szója befolyásolja a pajzsmirigy gyógyszerek felszívódását, arra nem találtak megfelelő bizonyítékot, hogy a szóját teljesen ki kell iktatni az étrendből. 

4.    Haemagglutinin

A szójababok nagy mennyiségű haemagglutinint tartalmaznak, amelyek a vörösvérsejtek kicsapódását vagy összetapadását okozhatják. Ez segíti a trombózis kialakulását és megnehezíti a sejtek megfelelő oxigén felszívó és szállító képességét, így az nem jut el megfelelően a szövetekbe. 

A hő és a csíráztatás hatására az anti-tápanyagok szintje kisebb lesz, ám a tradicionális erjesztés egy ennél sokkal hatékonyabb módszer. 

5.    Izoflavonok

Az izoflavonok a fito-ösztrogének közé tartoznak, és gyenge ösztrogén illetve anti-ösztrogén hatásuk is lehet. Segítik a menopauza tüneteinek megszüntetését és a mellrák ellen is védelmet biztosítanak.

Azonban jótékony hatásai mellett az ösztrogén-szerű összetevők felboríthatják az endokrin rendszer működését. Emellett állatokon végzett tesztekkel azt is kimutatták, hogy a szójabab genistein és daidzen tartalma csökkentheti a nők termékenységét és befolyásolhatja a nemiszervek strukturális fejlődését is. A kutatások arra is kitértek, hogy a pajzsmirigy problémák is gyakoriak az ilyen jellegű összetevők fogyasztásakor. 

A legtöbb kapható szója terméket a szója fehérje izolációjával készítik, amelyet magas hőmérsékleten és nagy nyomáson végeznek. A folyamat eltávolítja az anti-tápanyagok egy részét, de emellett sok fehérjét is károsít. A kémiai feldolgozás mérgező lysinoalaninok és nitrátok kialakulásához is vezethet, amelyek növelik a rákos megbetegedések esélyét. 

Emellett az izolált szója fehérje termékek, mint a szójabab, szójatej, szója chips, szójaliszt, és az egyéb feldolgozott szójababból készült ételek magas phytate tartalmúak. 

Bár még nincsen megfelelő bizonyíték rá, de a szója izoflavonok hosszú távú hatásait is kételyek övezik, amely gyakran a bébiételek alapját képezi. 

Emellett azt is meg kell említeni, hogy a szója 90%-át az Egyesült Államokban állítják elő, genetikai változtatásokkal a folyamat során. Állatokon végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a genetikailag módosított szójabab fogyasztása sterilitást, születési rendellenességeket, magasabb arányú csecsemőhalálozást, és allergiákat okozhatnak. 

Összegzésként, a szója alapú ételeket csak erjesztés után fogyassza, amely semlegesíti a méreganyagokat. A szójabab annál egészségesebb és jótékonyabb hatású, minél természetesebb, tehát igyekezzen kerülni a feldolgozott szójabab készítményeket. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!