A vörös vérsejtek mennyisége köbmilliliterenként 4-5 millió. Majdnem száz napig élnek normálisan, de pl. súlyos gyulladásos betegségekben csak 60 napra rövidül életük, míg az áttétes daganatos betegségekben az élettartamuk lecsökken durván egy hónapra.

Naponta a vörösvérsejt készlet 1%-a megújul. A retikulocitákból (még magvas vérsejtek) köbmilliliterenként 50 ezer új vörösvérsejt képződik a csontvelőben. Szintézisük drága, energia igényes.

A máj és a csontvelő az a két szerv, aminek a normális működése elengedhetetlen a vérképzés szempontjából (is).

A fehérvérsejtek sokkal kevesebben vannak, köbmilliliterenként 4-8 ezren, bár ennek százszorosa lehet a vérpályán kívül, pl. májban, lépben, bélhámsejtek közti térben. Két fő típusát különítjük el: a granulocitákat és a limfocitákat. A granulociták élettartalma 4-6 nap. A limfociták túlnyomó többsége sem él tovább 8-12 napnál. Ha eltűnnek a keringésből, akkor hiányuk az élettel összeegyeztethetetlen állapot kialakulását eredményezi, ami külön-külön is mindegyik sejtféleségre igaz.

A harmadik alakos elem a vérlemezkék népes társasága. Ezekből normálisan 200-400 ezer található köbmilliliterenként a keringésünkben. Élettartalmuk pár nap, de bizonyos betegségekben akár néhány órára is csökkenhet. Ha számuk 30 ezer alá csökken, súlyos vérzések jelentkezhetnek, de akkor is számolni kell a vérzések kialakulásával, ha túl sokan vannak (800 ezer – 1 millió), de ilyenkor nem meglepő módon ezzel egy időben a trombózisok száma is megnő. 

A nem sejtes komponensek túlnyomó többségét a plazma fehérjék képezik. Ezek döntő többsége albumin, amiből a máj naponta 10g-ot szintetizál és bont le. Egy darab májsejt másodpercenként kb. 5 ezer albumin molekulát pumpál a keringésbe. Nincs az a legmodernebb géppuska, ami képes lenne ilyen mennyiségű golyó kilövésére másodpercenként. A másik nagy fehérje családot a globulinok alkotják. Ezek harmada szintén a májsejtek terméke, míg a többit a limfociták és a plazmasejtek gyártják. A vér alvadásában szerepet játszó fehérjék is a májsejtekben képződnek.

Minden olyan étel vagy ital, vírus vagy baktérium, sugárzás, ami a májsejteket vagy a csontvelőt valamilyen módon károsan érinti (alkohol, röntgen sugárzás, ipari oldószerek, permetszerek egy része, bizonyos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, stb.) súlyosan kihatnak a vérképzés bonyolult folyamatára is. Így orvosként nem tölt el örömmel, hogy pálinka „világhatalom” lettünk, hasonlóképpen aggaszt a vegyszerrel agyonkezelt zöldségek és gyümölcsök áradata. A megoldást a biogazdálkodás elterjedése jelenti. A génmódosított élelmiszerek takarmányként vagy emberei fogyasztásra valófelhasználása hasonlóképpen aggályos.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!