A múltkor írtam a hazai vegetáriánus étrend alig 130 évre visszatekintő történetéről, de most egy sokkal régebbi, hatalmasabb civilizációról írok, melynek múltja több mint 7 ezer évre tekint vissza, mérete pedig kontinensnyi. Igen, valóban Indiáról van szó.

Itt alakult ki már legalább öt ezer évvel ezelőtt a jóga különleges rendszere. Egy kb. öt ezer éves pecsétnyomón már jógaülésben ábrázolnak egy férfit.

A jóga és az ayurvédikus orvostudomány ezer szállal összefonódott. 

Ősi könyvek, mint a Csaraka Szamhita, a Vaghbata Szamhita és a Szuzruta Szamhita, de a Bhagawad Gita és Pastandzsali jóga szutrái, valamint Szvátmáráma jógi a Hatha Jóga Pardipikában egyértelműen a húsfogyasztással szemben foglalnak állást.

Nagy Sándor, mikor India kapujába ért, maga is meglepődött ezen a tényen, amit még 400 évvel később Szrabón is megemlít a Geográfika c. munkájában.

Ehhez képest Porosz király vegetáriánus harcosai voltak az elsők, akik Sándor hadait megállították, és birodalmi terjeszkedésének véget vetettek. Noha a görögök győzelemről írnak, az igazság az, hogy valójában vesztettek. Vagy csak úgy győztek, mint Napóleon Kutuzov felett Borogyinónál. 

Az ayurvéda orvosok képzését 12 éves korban kezdték el és tanulmányaikat nyolc éven át folytatták. A tudást mindig egy mestertől kapták. Így volt ez a görögöknél is, pl. Hippokratész is maga köré szervezte iskoláját Kos szigetén és előadásait egy platánfa alatt tartotta. A fa még ma is megvan, annak levelével ékesítik ma is a szinte minden világnyelvre lefordított orvosi eskü szövegét, amit pár euróért be is kereteznek és ezért sok-sok orvos zarándokol el oda minden évben.

Az ayurvéda szó szerinti fordítása: a hosszú élet tudománya. Az ayurvéda szerint a hús nem természetes táplálék. Az ember őse növényevő volt és csak az elmúlt tízezer év és az ekkor lezajlott jégkorszak zord körülményei kényszerítették a húsevésre. 

A modern vizsgálatok a száz évet meghaladó életet élt emberek táplálkozásában három közös elemet mutattak ki: 

1, Gabonafélék, diófélék bőséges fogyasztása
2, sok főzelék, zöldség és gyümölcs
3, jó minőségű olajak: olíva, szezám, szója, argán, szőlőmag olaj,  stb.

Az édesítő szerek közül szinte kizárólag csak a mézet, és azt is kevés mennyiségben fogyasztották.

Ezen étrend mellett epekőbetegséget nem találtak, míg a húsevés egyértelműen kőképző (epe és vesekövek egyaránt). Az infarktus, stroke és a rák is sokkal ritkábban vagy egyáltalán nem lelhető fel az ilyen táplálkozás mellett. 

Alultáplálkozásról szó sincs, a vitalitásuk, életerejük sokkal jobb, mint húsevő társaiké. Fehérje hiány nem alakul ki, nincs magas vérnyomás sem. Az autoimmun betegségek és degeneratív központi idegrendszeri betegségek (Alzheimer, Parkinson, Sclerosis multiplex) is sokkal ritkábban mutatható ki. Gondoljunk csak bele: a Földről mára eltűnt Kuru, a rituális emberi agy evéssel volt kapcsolatban, a szivacsos agyvelőgyulladás a marhákban, ami emberre is terjedt és mindig halálos volt, szintén a kannibalizmussal (marhatápba kevert elhullott marhák húsa, belsősége) volt összefüggésbe hozható. 
A helytelen gyakorlat óta ez a betegség is mára megszűnt. Ma prion betegségeknek hívjuk őket és valószínű, hogy a Parkinson kór, de talán az Alheimer is ide sorolható! A 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága is elenyésző. 

Hányszor látunk  fehérjefaló izomépítőkben hatalmas veséket. Csakhogy a nagy vese nem jó vese! A túlzott fehérje fogyasztás a vastagbélben rothadásos dyspepsiát okoz, ami melegágya a colitis ulcerosa, IBS betegségek kialakulásának.

Látjuk, hány súlyos és nehezen kezelhető betegséget "eszünk" meg: vajon megéri? Az ayurvéda évezredes válasza szerint nem.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!