A vitaminok olyan, a szervezet számára létfontos anyagok, amiket szervezetünk nem képes szintetizálni. Alapvető biokémiai reakciókban vesznek részt, úgy, hogy katalizálják (elősegítik) ezeket a folyamatokat.

A hormonok ezzel szemben mindig a saját szervezetünkben termelődnek, nem katalizátorok, hanem a sejtek feszszínén vagy a sejtekben lévő hormon receptorokhoz kötődve fejtik ki élettani hatásukat.

A D3-vitamin az egyik legjobban kutatott vitamin (hormon) az elmúlt évtizedekben. Kutatások tömkelege tárta fel egészségre gyakorolt számtalan jótékony hatását.

Az első ilyen "vitamin" a D-vitamin volt. A napfényben lévő ultraibolya sugárzás hatására a D3 vitamin a szervezetünkben szintetizálódik, hatásait a sejten belül hormon receptorokhoz kötődve fejti ki. Tehát nem vitamin, hanem hormon.

A másik az A-vitamin. Az A-vitamint is képes a szervezetünk szintetizálni (a-hormon), ha megfelelő mennyiségű karotint viszünk be táplálkozásunk által. Szintén a hormon receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását.

A hormonok hiánya jól körülírható betegségek kialakulásához vezet. Pl. D-hormon hiány: rachitis, vagy más néven angolkór, míg az A-hormon hiánya okozza a farkasvakságot,illetve szemszárazságot,repedező, száraz, sérülékeny bőrelváltozásokat, az orrnyálkahártya kiszáradását, pörkösödését és gyakran krónikus gyulladását, mely igen bűzös szagú (ozena), ha bakteriálisan felülfertőződik.

Nagyon érdekes még ebből a szempontból megvizsgálni a C-vitamint is. Hiánya szintén jól körül határolható tünet együttes kialakulásához vezet (skorbut: fogínysorvadás, teljes fogvesztés, vérzékeny íny és nyálkahártyák, csökkent ellenálló képesség, súlyos esetben halál).

A C-vitamint szinte az összes emlősállat képes szintetizálni, tehát nekik nem vitamin, hanem hormon, kivéve a tengeri malacot és az embert.

Ez utóbbival kapcsolatban azonban kétségek merültek fel. Már a hajózás hőskorában is megfigyelték, hogy noha a hajósok C-vitaminnal való ellátottsága egyformán gyér volt (akkor még persze ezt nem tudták), mivel sózott marhahúson és kétszersülten éltek hosszú hónapokon át, és valamennyien ugyan azt ették, mégis nem mindenkinél alakult ki a rettegett skorbut.

A C-vitaminról ma már tudjuk, hogy vízoldékony vitamin és a szervezetünk csak elenyésző mennyiséget képes belőle elraktározni, de akkor mi volt az oka annak, hogy egyesek megbetegedtek, mások meg nem?

Kutatók napjainkban felvetették annak a lehetőségét, hogy nem minden ember veszítette el a C-vitamin szintézisének képességét. Akiknél ez a tulajdonság akár nyomokban is, de megmaradt, ők védettek voltak a skorbuttal szemben (bennük a C-vitamin nem vitamin, hanem hormon volt).

Minden esetre használjuk ki a nyár nyújtotta lehetőséget. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, mert teli vannak C-vitaminnal, sárgadinnyét, sárgabarackot, datolyaszilvát, görögdinnyét, szilvát, sárgarépát, leveles zöldségeket, mert karotinokban igen gazdagok (ebből lesz az A-hormon) és legyünk sokat a friss levegőn, a napon (nem a napon való aszalódásra gondolok), mert a szervezetünk a napfény hatására a bennünk lévő koleszterinből rengeteg D3 hormont szintetizál. Ez utóbbi két hormon zsíroldékony és testünk képes nagyobb mennyiséget elraktározni belőle az ínséges időkre.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!