Sokak számára ténylegesen tavasz lett. Itt az idő a szabadtéri programokra és a hosszú sétákra az erdőkben és a vadonban. Azonban legyen óvatos! Az évnek ebben a szakában nem csak az emberek szeretnek kiszabadulni.

Az Amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ 2013-as felmérései szerint az Egyesült Államokban az adott évben 27.203 Lyme-kóros esetet jelentettek be (nem rendelkezünk adatokkal Magyarország területén). 

A közkedvelt énekesnő, Avril Lavigne ennek árát nem rég tapasztalta meg. Harmincadik születésnapjának ünneplését a Lyme-kór szakította félbe, amely miatt öt hónapig az ágyat kellett nyomnia. „Úgy éreztem, nem tudok lélegezni, beszélni, és mozdulni sem” – nyilatkozta a People magazinnak adott interjúban. – „Úgy éreztem, haldoklom.” Mi okozta ezt a bakteriális fertőzést? Az énekesnő úgy hiszi, a tavasz valamely pontján egy kullancs csíphette meg. Furcsának tűnhet, hogy egy ennyire ártalmatlannak tűnő lény, mint a gombostű fejnyi méretű kullancs olyan szinten károsíthatja meg valaki életét, hogy az halálfélelmet okoz. Avril Lavigne sokakkal együtt élte már át ezt a problémát.

Ez a szám meg sem közelíti azt a számot, amennyi problémát valójában okozhatnak a kullancsok. Bár a leginkább a Lyme-kórral hozzák őket összefüggésbe, ezek az apró atkák sokféle patogén terjesztésére képesek, amelyek rengeteg emberi betegséget okozhatnak. 

Mennyire kell ettől tartania? Az alábbi cikkben mikroszkóp alá helyezzük a kullancsokat és kiderítjük, mekkora veszélyt jelentenek egészségére, valamint azt is megtudhatja, mit kell tennie, ha megcsípte egy kullancs.

Mi a kullancs?

Bár nagyon hasonlít a rovarokra és a pókokra is, a kullancs egyiknek sem rokona. A kullancsok ízeltlábúak, a pókszabásúak ugyanazon családjába tartoznak, mint az atkák. Apró, külső paraziták, akik egyéb élőlények véréből élnek. 

Kétféle kullancs létezik, a kemény (ixodidae) és a puha (argasidae) kullancsok. Kettőjük között annyi a különbség, hogy a kemény kullancsok hátán védőpáncél található, amely lecsökkenti táplálkozásuk tempóját. A puha kullancsok bőrszerűbbek, hátukon nem található védőréteg, amely korlátozná őket, így gyorsabban tudnak étkezni.  

Néhány kullancs csak bizonyos állatok vérét fogyasztja, míg mások nem ilyen válogatósak, és boldogan élnek egyéb élőlények véréből, amíg a rendszeresen fogyasztott gazdatest nem elérhető. Csakúgy, mint egyéb élőlények esetében, a kullancs étkezési szokásai is változnak élete négy szakasza alatt, amelyek a következőek: tojás, lárva, nimfa, és felnőtt.

A kullancsok potenciális gazdatesteiket lélegzet, szag, testhőmérséklet, nedvesség, rezgések, vagy akár árnyékok alapján fedezi fel. Mivel a kullancsok nem képesek ugrani vagy repülni, bokrok és füvek szélén várják áldozataikat. Ilyenkor hátsó lábaikkal a növénybe kapaszkodnak, első lábaikat pedig a levegőbe nyújtják, arra várva, hogy a mellettük elsétáló gazdatestre mászhassanak. 

Étkezés közben a kullancsok nem bújnak a bőr alá, csupán belekapaszkodnak, és a bőr alá nyomják szívókájukat. Néhány kullancsfajta ennél jobban odaköti magát a bőr felszínéhez, amelyet szívókájukon található kapaszkodókkal vagy egy cement-szerű anyag kiválasztásával tudnak megtenni. 

A kullancsokat nagyon nehéz lehet észrevenni, amennyiben nem keresi kifejezetten őket. Apró termetük mellett a kullancsok érzéstelenítő hatású nyálat választanak ki, amely tompítja a kullancs étkezési területe mellett található területet, megakadályozva ezzel azt, hogy a gazdatest felfedezze a kullancs létezését. 

Amint a gazdatestre került, a kullancs étkezni kezd, amelynek hossza fajtánként változó, a kemény kullancsok esetében akár napokig is eltarthat. A legtöbb kullancs az étkezés befejezése után elhagyja a gazdatestet és élete következő szakaszába lép. 

Bár a kullancscsípés is enyhe kellemetlenségekkel járhat, az igazi veszélyt a kullancsok terjesztette patogének jelentik. Amennyiben egy vérrel is terjedő fertőzésben szenvedő gazdatestet találnak meg, a vérrel együtt a patogéneket is elfogyasztatják, amelyeket a következő gazdatestnek továbbíthatnak. 

Kullancsok és Lyme-kór

A kullancsokról majdnem mindenkinek a Lyme-kór jut eszébe, amely kimerültséggel, lázzal, fejfájással, és kiütésekkel járó bakteriális fertőzés. A nem megfelelően kezelt Lyme-kór az egész testben elterjedhet, és hatással lehet a szívre, ízületekre, és az idegrendszerre is. 

Bakteriális fertőzés lévén a Lyme-kórt gyakran antibiotikum tartalmú gyógyszerrel kezelik, mint amilyen a doxycycline és az amoxicillin is. Amennyiben a betegség néhány hétig kezelés nélkül fejlődhet, előfordulhat, hogy intravénás antibiotikumos kezelésre is szükség van a betegség előrehaladottságának függvényében.

Azonban ha megcsípte egy kullancs, az nem jelenti azt, hogy azonnal elkapta a Lyme-kórt. A betegég terjedésében több faktor is szerepet játszik, mint például a kullancs fajtája és az idő hossza, ameddig a kullancs étkezett. 

A Lyme-kórt csupán a Közönséges kullancs terjeszti. A kullancsok nem a patogénnel együtt születnek meg, csupán akkor fertőződnek meg, amikor fertőzött állat véréből étkeznek, ez a legtöbb esetben az egereket jelenti. Ilyen okból a lárva állapotú kullancsok nem képesek még a patogének terjesztésére. 

A legtöbb esetben a Lyme-kór patogénjeit terjesztő szúnyognak 36-48 órán keresztül a gazdatesten kell élősködnie, mielőtt a baktériumok átkerülnek, és a fertőzés bekövetkezik. Amennyiben a kullancsot szinte azonnal a csípés után eltávolítja, nagyban csökkenti a fertőzés bekövetkezésének esélyeit. 

A betegséget először a connecticuti Lyme községben fedezték fel 1975-ben, innen is kapta az elnevezését. Bár a Lyme-kór a leginkább elterjedt, kullancsok terjesztette betegség az Észak-Amerikában és Európában is, nem ez az egyetlen ilyen betegség. 

Kullancsok és egyéb betegségek

Bár sok tünetében hasonlít a Lyme-kórra, a Powassan vírus abban különbözik a Lyme-kórtól, hogy míg utóbbi gyógyítható, a Powassan vírusra jelenleg nem ismert a gyógymód. Dr. Theodore Andreadis, a Connecticut Mezőgazdasági Kísérleti Állomás munkatársa szerint a vírus néhány esetben halálos kimenetelű is lehet.
 
A Powassan vírus sokkal gyorsabban átadható, mint a Lyme-kór. A fertőzött kullancsok órákon belül átadják a gazdatestnek a vírust, míg a Lyme-kór esetében két napig kell a gazdatestből élniük, mielőtt megfertőznék azt. 

A Lyme-kór és a Powassan vírus mellett a Közönséges kullancs egyéb betegségeket is terjeszthet, mint az anaplazmózis és a babeziózis. 

Természetesen nem csak a Közönséges kullancs terjeszthet betegségeket az emberek körében, többféle kullancs terjeszthet sokféle patogént, amelyek veszélyesek lehetnek az emberi egészségre. 

Az Amblyomma americanum kullancsfajta például szintén rengeteg betegséget terjeszthet. A keményhátú kullancsfajta az ehrlichiozist, a STARI betegséget, és a tularemiát is terjesztheti. Friss kutatások szerint a területen jellemző Heartland vírust is terjeszthetik. 

Amennyiben a Sziklás hegység területének erdőiben járna, szintén legyen óvatos, az itt honos kullancsok Colorado lázat, kiütéses lázat, és tularemiát okozhatnak. 

Nem csak a lassú étkezésre képes, kemény hátú kullancsok terjeszthetnek kártékony patogéneket. A puha hátú kullancs például számos országban terjeszt lázzal járó betegséget.

Ezek a példák szemléltetik, hogy bár a Lyme-kór csupán bizonyos területeken jellemző, egyéb, kullancsok terjesztette fertőzéseket más területeken is megtalálhat, amennyiben az a környezet megfelelő élettérnek bizonyul a kullancsok számára.

Nálunk, Közép-Európában a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás (enkefalitisz) okozhat nagyon súlyos betegséget, ami az esetek egy-két százalékában halálhoz vezet. Akik viszont meggyógyulnak, azokban a kullancs okozta agyvelőgyulladás nem hagy hátra semmiféle maradvány tünetet. Ellene hatékony oltással rendelkezünk, de a biztos védettséghez 3 db oltást kell fél éven belül felvennie, ami 5 évig jól véd. 5 évente csupán egy emlékeztető oltás szükséges. Nagyon jó az oltóanyag és nagyon hasznos. Legalább annyira kívánatos lenne a nagyobb átoltottság, mint a hepatitis B esetében.

A kullancsok kedvenc háziállatainkat is megbetegíthetik és gyakran ebbe bele is pusztulnak.

A kullancsokat kiirtani vegyszeres úton nem lehet. A fő hangsúlyt tehát az egyéni megelőzésre kell helyezni: védőoltás, megfelelő védőruházat, a bőr gondos átvizsgálása erdei, mezei munka vagy túra után és alatt, az élősködő szakszerű és gyors eltávolítása. Nem szabad krémezni, benzinezni, csavargatni, hanem meg kell fogni óvatosan, két körömmel és egy határozott, enyhén csavaró rántással kell kirántani. Nem baj, ha a fej beleszakad a sebbe. Utána nem kell őt szétmorzsolni, mert szétkenjük a bennük lévő kórokozókat, de mód van arra, hogy az eltávolított kullancsot bevizsgálják és megtudhatjuk,hogy milyen patogén kórokozót hordozott a minket megcsípő kullancs.

Nem oltottak esetében a védőoltás ilyenkor már elkésett, de passzív immunsavóval még hatékonyan beavatkozhatunk (elég drága megoldás!).

Az alapos kézmosás utána elengedhetetlen. A sebet jóddal fertőtlenítsük le, vagy alkohollal, esetleg sebbenzinnel, miután az élősködőtől megszabadultunk.

Az európai kullancsok okozta agyvelőgyulladás ellen kifejlesztett oltóanyag az amerikai és a szibériai kullancsok okozta agyvelőgyulladás ellen nem nyújt védelmet!

A kullancscsípés megelőzése és kezelése

Tehet lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse a kullancsok támadási, étkezési, és ezáltal fertőzéseket terjesztési esélyeit. A kullancsok a legtöbb esetben fás-bokros területeken vadásznak gazdatestre, magas fűben, ezért kerülje ezeket a területeket, vagy legyen nagyon óvatos, ha ott jár. 
 
A ruházat is valamennyire biztonságot nyújthat a kullancsokkal szemben, a hosszú ujjú felsők és a zokniba tűrt nadrág megakadályozhatja a karok és lábak könnyű hozzáférhetőségét. Kullancsriasztók is beszerezhetőek, amelyekkel bőrét és ruháit is befújhatja. Ezek a szerek 20-30%-ban N, N-dietil-m-toluamidot tartalmaznak, és több órás védelmet biztosítanak. 

Amennyiben olyan helyen tartózkodott, ahol kullancsok is élhetnek, hazaérve nézze át teste teljes felületét, hiszen a kullancsokat nagyon nehéz felfedezni, hacsak nem keresi őket kifejezetten.

A kullancsok megfelelő eltávolítása elengedhetetlen a fertőzés megelőzése érdekében. Bár léteznek kifejezetten a kullancsok eltávolítására kifejlesztett csipeszek, egy egyszerű, ferde végű szemöldökcsipesz is tökéletesen megfelel a célnak. 

A kullancsok a melegebb hónapokban aktívabbak, tehát április és szeptember ajánlott jobban odafigyelnie. Bár a kullancsok káros betegségeket terjeszthetnek, megfelelő elővigyázatossággal nem fogják elrontani a szabadban töltött időt.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!