Bár a legtöbb népmese és egyházi ének is azt mondja, szeressünk a Földön élő minden lényt, ez kisebb nehézségekbe ütközhet, főképp, ha a csúszómászókról van szó. A pókoktól például olyan sokan félnek, hogy a világ tíz leggyakrabb fóbiája között is helyet kaptak. Az alábbi cikk azonban remélhetőleg megszeretteti ezeket a lényeket, hiszen megtudhatja, milyen jótékony hatásai lehetnek a különféle nem túl közkedvelt állatoknak egészségére.

Mary Astell, a tizenhetedik századi angol filozófus szerint “Isten egyetlen teremtménye sem méltó a megvetésre, az egyszerű légynek, a világ egyik legkevésbé kedvelt rovarának is megvan a saját haszna és értéke.” Úgy tűnik, ez az orvosi világban is igaznak bizonyul. 

Kezdjük az egyszerű háziléggyel. Olyan rothadó, organikus anyagokat esznek, mint a szemét vagy az ürülék, amely hatására több, mint száz lehetséges, hogy életveszélyes patogént juttathatnak az emberek közelébe. Ezen információ ismeretében nem csoda, hogy a legtöbben az első adandó alkalommal, gondolkodás nélkül lecsapják az apró kártevőket, amint megfelelő közelségbe kerülnek. 

Meglepő lehet azonban, hogy ez az egyszerű légy mennyi mindenben segítheti a kutatók munkáját az emberi betegségek vizsgálatában. A Genome Biology című szaklapban 2014 októberében megjelent tanulmányban Dr. Jeff Scott és kollégái a Cornell Egyetemről felfedték, hogy hat nőstény légy DNS-éből létrehozták a házilégy genóm szekvenciáját. 

A házilégy és a borsmuslinca DNS-ét összehasonlítva, amelyekből utóbbi közel 60%-ban azonos az emberi génekkel, a kutatócsoport felfedezte, hogy a házilegyek immunisak az általuk terjesztett patogénekre, amely felfedezés közelebb juttathat minket az újfajta emberi gyógymódok kialakításához. 

“A házilégy genómja rengeteg adatot szolgáltat arra vonatkozólag, hogy minél több innovatív rovarkezelési módszert ismerhessünk meg, minél jobban megértsük a rovarok ellenállási mechínizmusait, genetikai adaptációjukat a nagy mennyiségű patogénhez, és a gazdatest-parazita kapcsolatot, valamint felfedezzük eme fontos kártevő alapvető biológiai felépítését” - magyarázták a tanulmány szerzői.

És ez a felfedezés csupán a jéghegy csúcsa, rengeteg hasonlóan nem kedvelt lény létezik, amelyek lótékonyan befolyásolhatják az emberi egészséget. 

Pókok: fájdalomcsökkentés és idegkárosodás gyógyítás

A legtöbben még a “pók” szó látványától is összerezzennek. Milliók gyűlölik ezt a nyolclábú szörnyeteget, fénysebességgel elfutva amikor megjelenik a kanapé alól. Ám bármi is a véleménye a pókszabásúakról, az kétségtelen, hogy csodálatos teremtmények. 

A világon legalább negyvenezer pókfajta él, amelyeket az Antarkrikát kivéve minden földrészen megtalálhat. 

Bár minden póknak megvan a képessége a csípésre, csupán nagyjából tíz fajta képes kárt okozni ezzel az emberekben, méreganyagot tartalmazó nyáluknak köszönhetően. A fekete özvegy, a barna hegedűpók, és a hobo pók a leginkább mérgező fajták közé tartoznak az Egyesült Államokban. Egyetlen harapásuk lázat, viszkető bőrkiütést, hányingert, hányást, magas vérnyomást, és légzési nehézségeket okozhat. A pókcsípés csak nagyon ritka esetben okoz halált. 

A pók mérge károkat okozhat az embereknek, azonban segítheti is az emberi egészséget. Egy ez év márciusában megjelent kutatás szerint, melyet az ausztráliai Queensland Egyetemen végeztek, felfedezték a pók mérgének olyan összetevőjét, amely segíti az emberi krónikus fájdalom gyógyítását. 

205 különböző pókfajta méreganyagát megvizsgálva a kutatók azt fedezték fel, hogy a mérgek 40%-a tartalmaz legalább egy olyan összetevőt, amely képes a Nav1.7 névre hallgató, az emberi krónikus fájdalomhoz kapcsolható ideg blokkolására. Az egyik különösen sokat ígérő összetevő a Hd1a, ameéyet a tarantulák családjába tartozó Haplopelma doriae pókfaj mérgében fedeztek fel. 

A kutatást vezető Glenn King professzor úgy hiszi, az eféle eredmények hatékonyabb gyógymódot biztosíthatnak a krónikus fájdalmaktól küzdő emberek milliói számára. “Az ilyen természetes származású újfajta gyógyszerek felfedezése reményt ad azoknak a krónikus fájdalmakban szenvedőknek, akiket a jelenleg elérhető gyógymódok nem hatékonyan kezelik” - tette hozzá. 

És a pókoknak nem csak a mérge segíti az emberi orvoslás fejlődését. A pókselyem, amely fehérjerostból hálóikat készítik, segítheti az emberi idegsejtek károsodásának gyógyítását, derült ki egy 2011-es kutatósból, melyet a németországi Hannover Orvosi Egyetemen végeztek. 

A pókselyem egy nagyon nagy ellenállású rost, amely egy kutatás szerint ötször erősebb az acélnál. A hannoveri kutatók úgy hiszik, nagy ellenállóképessége miatt remek jelöltje lehet az idegsejt helyreállító műtétek alapanyagának, amely folyamatokra állatkísérletekkel már sikeres eredményeket kaptak. 

Méhek: harcolnak az antibiotikum erezisztenciával szemben és gyógyítják az  immunhiány vírust 

A pókokkal ellentétben a méheket általában jobban elviseljük. Bár képtelennek tűnnek arra, hogy a nyitott ablakon berepülve ugyanazon az úton kitaláljanak a lakásból, ezzel rengeteg hesegető mozdulatot kiváltva, mégis ők állítják elő a világ egyik legkedveltebb ételét, a mézet. 

Kutatók szerint ezek a rovarok ennél sokkal többre is képesek. Egy 2013-as az Antiviral Therapy magaznban megjelent kutatás szerint a méh mérgében található, melittin nevű méreganyag képes lehet az emberi immunhiány vírus (HIV) elpusztítására. 

A Washington Orvosi Egyetem kutatói ezt azzal magyarázták, hogy a melittin képes lukakat vágni a HIV-et védő dupla membránú védőrétegen. Ezután nanorészecskék segítségével könnyedén juttatható méreganyag a vírusba, amely hatékonyan elpusztíthatja azt. 

A kutatást vezető Dr. Joshua L. Hood úgy hiszi, ezek az eredmények elősegíthetik egy olyan vaginális gél előállítását, amely megakadályozza a HIV terjedését. “Az a reményünk, hogy a HIV fertőzött országokban megelőző célzattal alkalmazhatnák ezt a gélt a terjedés megakadályozása érdekében” - magyarázta. 

Egy 2014 szeptemberében megjelent tanulmány szerint a méhek az antibiotikumok egy új fajtájának kifejlesztésében is segítségünkre lehetnek. A svédországi Lund Egyetem kutatói felfedeztek a friss mézben egy olyan, a méhek gyomrából származó tejsav baktériumot, amelynek erős antimikrobiális tulajdonságai vannak. 

A kutatócsoport felfedezte, hogy a baktérium hatékonyan harcol több gyógyszernek ellenálló patogénnel szemben, amelyek sokszor akár életveszélyes gyulladásokat is okozhatnak. Ilyenek például a meticillinnek ellenálló Staphylococcus aureus (MRSA) vagy a vancomycinnek ellenálló Enterococcus (VRE). 

Abban az időben, amikor a létező antibiotikumok egyre kevésbé hatásosak a különféle gyulladásokkal szemben, remek alternatívákhoz vezethetnek az ilyen jellegű felfedezések. 

Skorpiók: a szív problémáinak kezelésére 

A pókokhoz hasonló módon a skorpiók ijesztőek, de lenyűgözőek. Csak az Egyesült Államokban közel 90 fajta él, amelyekből a legtöbbet köves-homokos területeken lehet megtalálni. 

Az összes skorpió mérgező, de csupán 25-30 fajta mérge okoz súlyosabb károkat az embereknek. 

Amennyiben megcsípte egy ilyen, veszélyesebb mérgű skorpió, légzési nehézségek, izomgörcsök, magas vérnyomás, a szívverés gyorsulása vagy épp lassulása, és rendszertelen szívritmus is jelentkezhet a tünetek között. Meglepő módon épp a szívproblémákat okozó méreganyag képes a probléma kezelésére is. 

Egy 2011-es kutatás szerint, amelyet a Wisconsin-Madison Gyógyszerészeti és Közegészségügyi Egyetemen végeztek, az afrikai császárskorpió (Pandinus imperator) mérge hatékonyan kezelheti a szívelégtelenséget. 

A kutatók szerint a calcin nevű összetevő aktiválja a kalcium kiválasztását az emberi szívsejtekben, amely elősegíti a jobb szívizom összehúzódásokat. A szívizom összehúzódásának problémái rendszeresen jelentkeznek a szívelégtelenséggel küzdő betegeknél. 

Egy másik, 2010-es kutatás felfedezte, hogy a Közép-Amerikában honos skorpiófajta (amelyet előszeretettel tartanak háziállatként is) mérgének egyik összetevője segítheti a szív bypass elégtelenségek kezelését. 

A kutatást az Egyesült királysági Leeds Egyetemen végezték, a résztvevők szerint a margatoxin nevű összetevő megelőzheti a bypass műtéteket gyakran követő hiperplázia bekövetkezését, amely komplikáció a vérerek elzáródását okozhatja. A margatoxin blokkolja a kálium-ion csatornáját (Kv1.3), amelynek nagy szerepe van a hiperplázia kialakulásában. 

“Ezek az eredmények nagyon kecsegtetőek, azt azonban addig nem tudjuk, mennyire jó hatásúak ezek a gyógymódok, amíg több kutatást nem végzünk és amíg nem tudjuk meg azt, milyen hosszú távú hatásai vannak” - mondta Peter Weissberg professzor, a Brit Szívegészségügyi Alap orvosi vezetője, hozzátéve, hogy: 

“Ez jól példázza azt, hogy egy önmagában veszélyes anyag, mint a skorpió mérge, megfelelően alkalmazva jótékony hatású is lehet.”

Békák: harc a rák ellen

A cikkben felsorolt lények közül talán a békák azok, akiktől a legkevésbé tartunk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének érdekesek. Képesek testhosszuk több, mint húszszorosát átugrani, és néhány fajta, mint például a budgett, rejtőzködő képességekkel is rendelkezik. 

A világon több, mint hatezer békafajta él, ebből közel kilencven az Egyesült Államokban. Bár sok békafajta mérgező, közülük csak nagyon kevés okoz károkat az embereknek, sőt, néhány békafajta segítheti az embereket a rák elleni harcban. 

Egy 2011-es, az Észak-írországi Queens Egyetemen végzett kutatás során felfedeztek két olyan fehérjét a Phyllomedusa sauvagii és a bombina bőrében, amelyek képesek az angiogenezis, vagyis az új ér növekedésének meggátlására. 

A kutatók ezt azért tartják fontosnak, mivel a rákos tumorok saját vérellátást biztosítanak maguknak, így oxigénnel és nitrogénnel látva el önmagukat, segítve saját növekedésüket. Ha egy fehérje képes megállítani a vérerek növekedését, az megakadályozza azt, hogy a tumorok ellássák önmagukat tápanyagokkal, ezáltal növekedésük is megállna. “A vérerek növekedésének megállításával a tumor is lassabban terjedhet, idővel pedig el is pusztulhat. Ezáltal a rák lehet, hogy egy halálos betegségből egy kezelhető, krónikus betegséggé válna” - mondta a kutatás egyik vezetője, Chris Shaw professzor. 

Ezzel együtt Shaw professzor azt is kiemeli, hogy az eféle fehérjék segíthetik a vérerek növekedésének aktiválását is, amely segítségével több betegséget is képesek gyógyítani, mint például a stroke-ot követő vérerek gyors gyógyítását. 

Hüllők: a cukorbetegség kezelése és gyógyítása

Biztos sokan nem hallottak még a Gila szörnyről, amelyet az Egyesült Államok délnyugati részein és Mexikóban találhat meg. Ez az Egyesült Államok egyetlen mérgező gyíkja, és egyike a csupán néhány mérgező gyíknak a világon. Nyugodjon meg, harapása nem halálos az emberekre, nyála azonban életeket is menthet. 

Egy 2007-es, az Észak-karolinai Chapel Hill Orvosi Egyetemen végzett kutatás szerint az exenatid, amely a Gila szörny nyálában található exedin-4 összetevő szintetikus formája, segítheti a cukorbetegségben szenvedőket állapotuk kontroll alatt tartásában és testsúlyuk csökkentésében. 

Az összetevő arra ösztönzi a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint termeljen amikor a vércukorszint megnő. A kutatásban az exenatid és cukorbeteség gyógyszert fogyasztók 46%-a tudta megfelelő szinten tartani vércukorszintjét, míg ezt a kontrollcsoport csupán 13%-a mondhatta el magáról. 

“A Gila szörny évente csupán 3-4 alkalommal eszik, amely étel lassú emésztését teszi lehetővé a nyálmirigyeikben található exedin-4 összetevő. Ez egy nagyon előnyös tulajdonság a cukorbetegség kezelésében” - mondta Dr. Michael Trautmann, az Eli Lilly gyógyszergyártó cég munkatársa, a gyógyszer egyik előállítója. 

A Gila szörny nem az egyetlen olyan hüllő, amely képes a cukorbetegség kezelésére. Egy 2012-es tanulmány szerint a kígyó mérgében talált anyagok is képesek a betegség gyógyítására, emellett pedig a magas vérnyomást és a rákot is gyógyíthatják. 

A kutatók a burmai piton és a Thamnophis terrestris génszekvenciáit vetették össze. Eredményeik között szerepelt, hogy bár a kígyók mérge káros lehet az emberekre, a bennük található méreganyagok ártalmatlan, hatékony gyógyszerként alkalmazható molekulákká alakíthatóak. 

“A kígyók méregmirigye egyfajta olvasztótégely a molekulák új funkciói számára, amelyek közül néhány a méregben marad a zsákmány meggyilkolása céljából, a többi pedig egyéb funkció ellátásába kezd az állat szervezetében” - mondta a kutatást vezető Dr. Nicholas Casewell. 

Úgy tűnik, Mary Astell állítása nem állt távol az igazságtól, még az egyszerű légynek és a legkevésbé kedvelt rovarnak is megvan a haszna.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!