A koronavírus (COVID-19) hatékony kezelése: felvillant a fény az alagút végén?

A kínai új, koronavírusos tüdőgyulladás diagnosztikai és kezelési tervének 7. kiadása szerint a vírus kezelésére vonatkozó iránymutatások a következők:

1.         Az enyhe esetek kezelése a következőképpen zajlik: ágynyugalom, kiegészítő kezelések alkalmazása, a kalóriabevitel fenntartása. Figyeljen oda a bevitt folyadék és az elektrolitok egyensúlyára, és segítse elő a homeosztázis fenntartását. A beteg életjeleit és oxigénszintjét alaposan és folyamatosan ellenőrizni kell.

2.         Amint arra a klinikai leírások is felhívták a figyelmet, ellenőrizni kell a hematológiai panel, az általános vizeletvizsgálat, a CRP vizsgálat, a biokémia (májenzimek, szív-markerek, vesefunkció), a véralvadás, az artériás vérgáz-analízis, valamint a mellkasi CT, stb. eredményeit. Ha erre lehetőség van, akkor a citokinek is tesztelhetőek.

3.         Minél előbb végezzen hatékony oxigénterápiás kezelést, beleértve az orrkatéter, oxigénmaszk és a nagy áramlású oxigénterápia során használt orrkanül használatát. Ha a körülmények lehetővé teszik, hidrogén-oxigén gázkeveréket (H2 /O2: 66,6%/33,3%) használjon a lélegeztetés során.

4.         Antivirális kezelési módszerek:

(...) a klorokin-foszfát adagolása (18-65 éves, 50 kg-nál nagyobb testtömeggel rendelkező felnőttek esetében: 500 mg naponta kétszer 7 napig; 50 kg-nál kevesebb testtömeggel rendelkező felnőttek esetében: 500 mg naponta kétszer az 1. és a 2. napon, 500 mg naponta egyszer a 3. naptól kezdve a 7. napig) (...)

Ezenkívül a Guangdong Tartományi Tudományos és Technológiai Tanszék és a Guangdong Tartományi Egészségügyi Bizottság jelentést tett közzé, amely szerint: „Szakértői konszenzus a klorokin-foszfáttal kapcsolatban az új koronavírusos tüdőgyulladás tekintetében: (...) A klinikai kutatások eredményei szerint a klorokin javítja a kezelés sikerességének arányát és lerövidíti a beteg kórházi tartózkodásának idejét.” A jelentés továbbá az Egyesült Államok Betegség Megelőzési Központjának egyik 2005-ös kutatásából, valamint a belgiumi Leuven Egyetem kutatásából idéz azzal kapcsolatban, hogy a klorokin mennyire hatékony sejtszinten a SARS koronavírus ellen.

A dél-koreai irányelvekhez hasonlóan figyelemre méltó, hogy további „védelmi vonalakként” más antivirális szereket (például HIV elleni gyógyszereket) is felsorolnak az irányelvekben. A legtöbb kutatás azonban eddig csak a klorokin hatásait vizsgálta, az egyéb gyógyszerekét nem.

A klorokin használata, mint profilaktikus (megelőző) kezelés a COVID-19 ellen

Az Amerikai Egyesült Államok Betegség Megelőzési Központjának kutatása szerint a klorokinnak erős antivirális hatása van a SARS koronavírusra, mind profilaktikus, mind terápiás alkalmazás esetén.

A SARS koronavírus és a COVID-19 koronavírus között jelentős mértékű hasonlóság fedezhető fel. Pontosabban, a Betegség Megelőzési Központ kutatását főemlősökből származó sejteken végezték, felhasználva a klorokin azon általánosan ismert funkcióját, hogy az endoszómákban megemeli a pH-értéket.

A kapott eredmények szerint: „A klorokint hatékony antivirális szerként azonosítottuk a SARS-CoV vírussal szemben sejttenyésztési körülmények között, ezt bizonyítja az a gátló hatás, amelyet akkor tapasztaltunk, amikor a gyógyszert a fertőzés előtt adtuk a sejtekhez vagy a fertőzés elindítása és kialakulása után. Az a tény, hogy a klorokin antivirális hatást fejt ki a fertőzés előtti és utáni állapotokra, arra utal, hogy valószínűleg mind profilaktikus, mind terápiás előnyökkel jár a használata.”

A tanulmány igazolja, hogy a klorokin hatékonyan megakadályozza a SARS-CoV fertőzés kialakulását sejttenyésztési körülmények között, ha a gyógyszert a sejtekbe fecskendezik 24 órával a fertőzés kialakulása előtt.

A klorokin profilaktikus (megelőző) hatása

Vero E6 sejteket klorokinnel kezeltek elő 20 órán át. A klorokin-tartalmú közeget eltávolították, és a sejteket foszfáttal tompított sóoldattal mosták át, mielőtt SARS-CoV vírussal fertőzték volna meg őket (0,5-szeres fertőzés történt) 1 órán át. A vírust ezután eltávolították, és a sejteket klorokin nélküli állapotban tartották 16–18 órán át csökkentett szérum koncentrációjú közegben. A SARS-CoV antigéneket vírusspecifikus HMAF segítségével, majd FITC-jelzett másodlagos antitestekkel festették be.

A fertőzést megelőző klorokin kezelés esetén az ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2) terminális glikozilációjának romlása az ACE2 és a SARS-CoV tüskefehérjék közötti kötési affinitások csökkenését eredményezte, és negatívan befolyásolta a SARS-CoV fertőzés kialakulását. 
Továbbá a kutatás során igazolták, hogy a klorokin nagyon hatásosnak bizonyult akkor is, amikor 3-5 órával a fertőzés kialakulása után fecskendezték a sejtekbe, ezáltal bizonyítást nyert, hogy a klorokin antivirális hatása még a fertőzés kialakulása után is érvényesül.

Az Amerikai Egyesült Államok Betegség Megelőzési Központja a kutatásból azt a következtetést vonta le, hogy:

„A SARS-CoV vírustól eltérő koronavírusok fertőzőképességét a klorokin is befolyásolni tudja, amint ezt az emberi CoV-229E vírus példája jól mutatja. A SARS-CoV fertőzőképességének és sejtjeinek terjedésének esetén megfigyelt gátló hatások 1–10 μM klorokin jelenlétében fordultak elő, amely klorokin koncentrációt a malária kezelése során is használnak, és amelyet a betegek jól tolerálnak. A klorokin egy viszonylag biztonságos, hatásos és olcsó gyógyszer, amelyet számos emberi betegség kezelésére használnak, beleértve a maláriát, és az amőbiázist. Ezen kívül a klorokin hatékonyan gátolja a SARS CoV vírus kialakulását és elterjedését is sejttenyésztési körülmények során.”