Egyes C-vitamin szakértők, mint Steve Hickey, Hillary Roberts, Frederick Klenner és Thomas Levy annak szentelték életüket, hogy fényt vessenek erre az „elfelejtett terápiára”, amely krónikus betegségek széles skálájának kezelésére használható.
Briliáns ötlet a Manhattan projekt egy tagjától
Theodore P. Jorgensen (PhD) a Harvardon diplomázott fizikából és a második világháború éveiben segédkezett az atombomba kifejlesztésében a Manhattan-projekt résztvevőjeként. Akármilyen őrülten is hangzik, Jorgensen-t a táplálkozáskutatás is rendkívül érdekelte, főként a C-vitamin. Pár évvel halála előtt, 2006-ban nyílt levélben fordult az emberekhez, véleménye szerint „egy ingyenes aszkorbinsav kiegészítő jelentősen csökkentené az egészségügy kiadásait”.
Ki tudja, talán ezzel akarta megtisztítani a lelkiismeretét, nyílt levele mindenképp figyelemre méltó.
Egyes kutatások eredményei szerint a C-vitamin megfelelő dózisban adva megöli a vírusokat, baktériumokat, feloldja a vérrögöket és még a rákos sejteket is kiirtja.
A nagy dózisú IV C-vitamin (IVC) valóban segíthet a rákos betegeken?
Egyes kutatások azt sugallják, hogy igen, valóban! Többségük szerint a C-vitamin önmagában nem elégséges, de fontos kiegészítője lehet a terápiának (Dr. Nicholas Gonzalez, Dr. James Forsythe, Dr. Thomas Lodi és mások munkája alapján).
Jessica Richards, a híres angol modell például nem csak a kemoterápiát, de az orvosok által ajánlott műtéti beavatkozást (masztektomiát) és a sugárkezelést is elutasította. Ezek helyett az 55 éves ex-modell úgy döntött, hogy teljesen megváltoztatja az étrendjét. Nem evett tejtermékeket, viszont több zöldséget és C-vitamint vitt be a szervezetébe napi szinten.
Három héten belül az orvosi röntgen azt mutatta, hogy a daganat eltűnt és a legutolsó vérvizsgálati eredményei egészségesnek mutatták! Ne feledjük, a rákbetegek közt is jól dokumentált a spontán gyógyulás, ami minden százezredik esetben tapasztalható.
Dr. Ronald Hunninhake, a Riordan Klinika orvosi vezetője szerint: „Csak az igen nagy dózisú C-vitamin halmozódik fel peroxidként a rákos sejtekben annyira, hogy a kemoterápiához hasonlóan hasson. Ezek a tumorölő dózisok csak intravénásan adhatóak be. Az IVC segíthet a rákos betegeknek elviselni a hagyományos kezeléseket, gyorsítja a gyógyulási folyamatot, ellenállóbbá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben, jobb étvágyat biztosít és segít aktívnak maradni. Ezek mellett jobb eséllyel lesz hatásos maga a rákkezelés.”
Végezetül a C-vitamin Alapítvány szerint: „Azt gondoljuk, hogy a C-vitamin önmagában gyenge rákölő, de ha K3 vitaminnal, alfa zsírsavval vagy a maitake gomba D-frakciójával erősítjük hatását, már rendkívül hatásossá válhat a rák kezelésében.” Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a ma alkalmazott kemoterápiás készítmények többsége a sejtek, így a ráksejtek örökítő anyagát károsítják és ez által fejtik a ki a hatásukat. Ha ezen gyógyszereket nagy dózisú C vitaminnal kombinálják, akkor ezeknek a gyógyszereknek a hatása nagy mértékben lecsökken, ezért amikor a beteg ilyen gyógyszerekből álló kombinációs kezelést kap, akkor a C vitamin nagy dózisának az adása nem követendő gyakorlat.