Közeleg az influenza szezon, itt az ideje elgondolkodni azon, vajon megéri-e a beadatni a védőoltást? Nagyon sokan elutasítják az influenza elleni védőoltást, úgyhogy nézzük meg, milyen természetes megoldások állnak rendelkezésünkre az influenza elleni küzdelemben.

Számos korábbi kutatás is azt mutatta, hogy a D-vitamin rendszeres szedésével az influenza és a megfázás elkerülhető. Aki az Egyenlítőtől távol él, a téli hónapokban nem kap elég napfényt szervezete egészségének megőrzéséhez. Tehát akár beoltatja magát, akár nem, nem árt D-vitamint is szednie. 

Több kutatás is azt támasztotta alá, hogy a D3-vitaminnak fontos szerepe van az influenza megelőzésében.

Influenza elleni oltás

A 2008. október 31-i Orthomolecular Medicine News Service „Időskorban hatástalan a védőoltás” főcímmel jelent meg, és megemlítette a New York Times szeptember 2-i cikkét, melyben az influenza elleni oltások hatékonyságát kérdőjelezte meg idős korban.

„Egyre több immunológus és járványkutató állítja, hogy az oltás 70 éves kor felett már nem elég hatékony, pedig pont ez a korosztály adja az influenza okozta halálesetek ¾-ét.”

Érvek az influenza védőoltás hatékonysága ellen és mellett

A védőoltás hatékonyságát többtucat megfigyelésen alapuló tanulmány bizonyítja az elmúlt 40 évből. Ezekben kimutatták, hogy a védőoltással 50%-kal csökkent a téli betegség okozta halálozás, a kórházi kezelések száma pedig 30%-kal lett kevesebb. Meg kell jegyezni azonban, hogy egyértelmű bizonyítékkal nem tudunk szolgálni, hiszen az orvosok ritkán vizsgálják ki az eseteket laboratóriumi körülmények között. Mai napig az egyetlen placebót alkalmazó próbát 1994-ben, Hollandiában végezték, arra a következtetésre jutva, hogy a védőoltás a hatvan év körüli korosztály 57%-ánál és a hetven év körüli korosztály 23%-ánál bizonyult hatékonynak.   

Egy 2005-ös tanulmány azonban egészen más színben tüntette fel a védőoltást. Azt állította, hogy bár a védőoltást igénylők száma 1980 és 2001 között megháromszorozódott, ez mégsem eredményezte a halálozás csökkenését, melynek idősek körében kb. 5-10%-át okozza az influenza. 

Egy 2008-as Lancet cikk is megkérdőjelezi a védőoltások hatékonyságát, a szerző szerint már az oltás kérése is elkülöníti egymástól az életerős és a beteg, gyengélkedő idős embereket. Az a feltevése, hogy minél egészségesebb és egészséges életmódra törekvő egy páciens, annál valószínűbb, hogy a védőoltás mellett dönt, míg betegeskedő társai nagy valószínűséggel nem mennek el a háziorvoshoz a vakcináért. Más szóval, az alacsonyabb influenzás megbetegedések száma nagy valószínűséggel nem a védőoltás hatékonyságának tudható be, hanem annak, hogy az oltást választók eleve egészségesebbek (egészséges csoporthatás).

Az immunizációt támogatók kitartanak amellett, hogy az influenzás megbetegedések számának csökkenése minden esetben örömhír, még ha ennek nincs is bizonyítható köze az oltáshoz. Ezt a hozzáállást a nem támogatók természetesen az üzletpolitika tudományok feletti győzelmének könyvelik el. 

Miért ne lennének hatékonyak a védőoltások? 

Több mint 200 féle influenzavírus létezik, a vakcinák csak néhány vírustörzs ellen tartalmaznak antigéneket. A vakcinák előkészítése minden évben találósjátékhoz hasonlít, és gyakran nem tartalmazza a legfertőzőbb vírustörzs elleni hatóanyagot. Immunrendszerünk a kor előre haladtával is gyengül, az idősebb szervezet nem reagál annyira jól a hatóanyagra, gyakran négyszer akkora mennyiségre van szükség a megfelelő immunitás eléréséhez, mint egy negyven éves esetében.  

Csakúgy, mint minden oltásnak, az influenza védőoltásnak is lehetnek káros mellékhatásai, csak az Egyesült Államokban évente 11.000 súlyos esetről számolnak be, ezek között található a halál, életveszélyes megbetegedés, kórházi kezelés szükségessége és a rokkantság. Feltehetőleg az ártalmas mellékhatások mindössze 3-10%-át jelentik.  

Mindezeken felül, az idősödő emberek sokkal több gyógyszert szednek, mint a fiatalabbak. Az önmagától is legyengült immunrendszerre idős korban rosszabb hatással lehet az oltás, a mellékhatások súlyossága fokozódhat. 

Hogyan védekezhetünk az influenza ellen? 

Akár az oltás mellett, akár ellene dönt, mindenképp erősítse immunrendszerét. 
Létezik alternatíva? Igen, fogyasszon több egészséges tápanyagot. Időskorban gyakori az egyoldalú táplálkozás, a tápanyag igény megnő, de a fogyasztás csökken. Sokan a vakcina hatékonyságában bízva elhessegetik az étkezési problémákat és a vitamin és ásványi anyagok hiányát. Mindezek kiküszöbölésével az immunrendszer hatékonyan tud működni, tehát fogyasszon vitaminokat, erősítse szervezetét. A nagy mennyiségű C-vitaminfogyasztás is fontos, hiszen csökkenti a megbetegedés időtartamát és súlyosságát. Ugyanilyen hatású a D-vitamin, a szelén és a cink is. 

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy még egy hatékony vakcinának is jól működő immunrendszerre van szüksége. A vakcina  elölt vírussal, vagy annak egy részével támadja meg a szervezetet, melyre testünk az igazi vírussal azonosan, antitest termeléssel, B és T limfocita termeléssel reagál. Ez a folyamat azonban napokig, akár hetekig is eltarthat. A valódi vírus és a vakcina közti fő különbség az, hogy míg ebben a pár napos periódusban a vírus megerősödhet és elszaporodhat, a vakcina nem változik. Ha az immunizáció sikeres volt, a valós vírussal való találkozáskor a szervezet már felkészült és azonnal tud reagálni. Az így felépített immunitás azonban még mindig nem elég, a szervezet saját immunitását is erősíteni kell, itt kerül képbe a D-vitamin.
Influenza és D-vitamin

Az új influenza modell

Az influenza járvány egyik ritka tulajdonsága annak idényszerűsége, mérsékelt éghajlaton télen, illetve tavasszal a leggyakoribb. A napfény mennyisége és a betegség közti összefüggés eddig is egyértelmű volt, de ennek okaira csak mostanában jöttek rá. A D-vitamin elengedhetetlen az immunitáshoz, legtöbbet pedig UV-B sugárzás formájában a Napból nyerünk, csupán tápanyagként diétánkban nem helyettesíthető, fogyasztásáról télen is gondoskodni kell, különben immunrendszerünk sínyli meg. 

Nagy valószínűséggel a társadalom nagy része egész évben hordozza az influenza vírust, azonban nyáron megfelelő D-vitamin mennyiséggel a vírus kordában tartható, télen viszont a szervezet D-vitamin háztartása csökken, a vírus erőre tud kapni. Ilyekor terjed el az influenza vírus, ám a hordozók csak kis hányada adja tovább a betegséget, az újonnan megfertőzött betegek nem fertőznek tovább, így a betegség korlátozza önmagát. 

A D-vitamin hatásmechanizmusa

Az adaptív immunrendszer egyedi antitesteket termel a kórokozók ellen, amelyek minden kórokozó ellen hatékonyak, ám ez több időt vesz igénybe. A veleszületett immunrendszer széles hatékonyságú antimikrobiális peptideket termel, amelyek nem minden patogén ellen hatékonyak, viszont veszélyhelyzetben azonnal színre lépnek. 
Az influenzavírus köhögéssel és tüsszentéssel, cseppfertőzéssel terjed. A felső légutakban az antimikrobiális peptidek védőréteget képeznek, ami megsemmisíti a közelébe érkező vírusmembránokat. Azok a membránok, amelyek mégis továbbjutnak az endotheliumba, újabb antimikrobiális sejtekkel találják szembe magukat, amelyek megakadályozzák a vírus kötődését. 

De hogy kerül képbe a D-vitamin? Amikor az influenza mikrobái a felső légutakba kerülnek, a passzív D-vitamint stimuláló enzim működésbe lép, aktivizálva azt. Tehát D-vitamin nélkül nem létezne veleszületett immunrendszer. 
Egy kutatás bizonyította, hogy menopauza utáni afroamerikai nők között napi 800 IU D-vitamin fogyasztással a megfázásos megbetegedések 1/3-ára csökkentek, napi 2000 IU fogyasztásával pedig akár teljesen kiküszöbölhető a megfázás. 

D-vitamin fogyasztási ajánlások

Napi 2000 IU fogyasztása jóval magasabb mennyiség a hivatalosan ajánlottnál, születéstől 50 éves korig 200 IU, 50 és 70 éves kor között 400 IU, 70 éves kor felett pedig 600 IU fogyasztása ajánlott hivatalosan. Ez a mennyiség meggátolja a csontritkulást és az angolkórt. A fogyasztási mennyiség azonban felülbírálásra szorul, hiszen ezzel a mennyiséggel a többi pozitív hatást még nem érjük el. Szakértők szerint az ideális D-vitamin koncentrációja a vérben legalább 50 nanogramm per milliliter, ez az a mennyiség, amelyet a nyári hónapokban napon tartózkodással érünk el. A téli hónapokban kevés napfény éri a szervezetet, tehát az influenza időszakában 2000 IU napi fogyasztása ajánlott a szint fenntartáshoz. Ezt a mennyiséget 2 evőkanál tőkehal olajban találhatjuk meg. Ez a mennyiség fogyasztása teljesen biztonságos, napi 10.000 IU D-vitamin mennyiség alatt nyugodtan fogyaszthatjuk.    

Összegzés

Ne hagyatkozzon csak a vakcinára az influenzaszezon alatt, hiszen pont a legveszélyeztetettebb korosztályra nincs megfelelő hatással. Ennek okai sokfélék, a vakcina nem mindig abból a törzsből készűl, ami a járványt fogja okozni, a beteg immunrendszere eleve legyengült állapotban lehet, és a vakcinának mellékhatásai is lehetnek. A vakcina  halott vírusokat, vagy csak virus részeket tartalmaz, amik felkészítik az immunrendszert a valós vírus támadására. Az ember természetes immunrendszere pedig tartalmazza a leggyakoribb patogénekre sikeresen reagáló peptid mintákat. Ám az immunrendszer hatékony működéséhez D-vitaminra van szükség, amelyhez elegendő napfény kell. Amennyiben ehhez nem jut hozzá, szedjen vitamint vagy fogyasszon tőkehal olajat. Egyéb hatásai miatt, mint a csonterősítés, inzulinszabályozás, izomerősítés, keringés rendben tartása, és bizonyos rákos megbetegedések meggátolása, egyértelműen azt jelzik, hogy érdemes minél több D-vitaminhoz juttatni szervezetünket.

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!