Ahogy a családi receptek kézről kézre járnak generációról generációra, úgy jutnak el a tippek és trükkök is mindenféle betegség kezelésére a fiatalabb nemzedékhez. Ebből a sok, gyakran szokatlan vagy egyenesen bolondságnak tűnő gyógymódból van, ami tényleg használhat, azonban soknak igen csekély az igazságalapja.
10 egészséggel kapcsolatos szóbeszéd és a mögöttük rejlő tények:
1, A csukamájolaj csökkenti az ízületi fájdalmakat.
Amikor az egészségről és betegségről van szó, nem hagyatkozhatunk csupán a szóbeszédre. Meg kell győződnünk a hitelességükről, mielőtt elkezdjük alkalmazni a régi mondások tanácsait a való életben.
A csukamájolaj valóban csökkenti az ízületi fájdalmakat. A Cardiffi Egyetem egy tanulmánya szerint azoknak a betegeknek, akik napi 2000 mg csukamájolaj-kapszulát fogyasztottak, 86 százaléka tapasztalt kevesebb fájdalmat, mint azok, akik placebót kaptak.
A csukamájolajnak magas az omega-3 zsírsavtartalma, és gyulladáscsökkentő hatása is van. Ezek csökkentik a fájdalmat és a duzzanatot is. A csukamájolaj ezért erősen ajánlott az ízületi gyulladások otthoni kezelésére.
2, A sárgarépa javítja a látást.
Ebben az állításban is van némi igazság. A sárgarépa tényleg jót tesz a szemeknek, a benne lévő antioxidánsok miatt. A répa tele van béta-karotinnal, amely az A-vitamin elő-vegyülete; ez a vitamin pedig lassítja a sárgafolt sorvadását – az időskori látásvesztés egyik legfőbb okozóját.
Az A-vitamin ezen kívül segít fenntartani a szaruhártya tisztaságát és egészségét, és védi a szem és a test többi részének sejtjeit. A sárgarépa magas lutein tartalma védi a retinát és csökkenti a sárgafolt sorvadás kockázatát.
3, Napi egy alma az orvost távol tartja!
Ez az egyik legismertebb mondás az egészséges életmóddal kapcsolatban. Az alma remek antioxidáns-forrás, így a napi fogyasztásával sok betegséget megelőzhetünk. Magas a C-vitamintartalma is, amely segíti a kollagén előállítását a csontokban, az izmokban, a porcokban és az erekben.
Az alma héjában található pektin csökkenti a koleszterinszintet. Az alma nagyon egészséges, de nem helyettesíti az orvos látogatást, ha nem sportolunk rendszeresen, nem étkezünk egészségesen és nem kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
4, A félhomályban olvasás rontja a szemet.
Ez a népszerű mondás csak mesebeszéd. Az emberi szem retinájában kétféle fény receptor van: csapok és pálcikák. A csapok érzékelik a színeket, tehát miattuk tudunk olvasni, míg a pálcikák érzékelik a mozgást a perifériánkban, valamint segítségükkel látunk kevés fényben.
Ha félhomályban olvasunk, megfájdulhat a szemünk vagy a fejünk, de nem fog maradandó kárt okozni a szemekben vagy a látás minőségében. Azért amikor csak tudunk, olvassunk megfelelő fényviszonyokban!
5, Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladást okoz.
Az ujjak ropogtatása lehet, hogy idegesítő hangot ad, de biztos, hogy nem okoz ízületi gyulladást. A detroiti Mount Carmel Mercy Kórházban végzett tanulmányban olyan embereket hasonlítottak össze, akik évtizedek óta ropogtattak, és akiknek egyáltalán nem volt ilyen szokásuk.
A kutatók nem találtak különbséget a degeneratív ízületi gyulladás előfordulásában a két csoport között. Azt azonban megállapították, hogy a ropogtatóknak gyengébb volt a marokereje és nagyobb mértékű duzzanataik voltak – ez pedig korlátozza a kézügyességet. Tehát nem árt, ha mihamarabb leszokunk a kézropogtatásról!
6, Ne ússzunk étkezés után!
Ezt a tanácsot ajánlott megfogadni, mert kimutatták, hogy azok az emberek, akik teli gyomorral mennek úszni, nagyobb eséllyel fulladnak vízbe.
Ezt a Tokiói Női Orvosi Egyetem tudósai bizonyították be, akik 536 boncolás eredményeit kutatták. A kutatók a fulladásos balesetben elhunyt emberek holttestjeinek majdnem 80 százalékában találtak még emésztetlen ételt.
Ez annak a következménye lehet, hogy emésztéskor a vér a bélrendszerbe kerül, ezzel keringési problémákat okozva a karokban és a lábakban. A biztonság érdekében várjunk legalább félórát étkezés után, mielőtt úszni megyünk!
7, A csirkehúsleves elmulasztja a megfázást.
Ebben a több évszázad óta a köztudatban keringő tanácsnak van igazságtartalma. Az American Journal of Therapeutics folyóirat egy kutatása szerint a csirkehúslevesben van egy vegyület, a karnozin, amely segít az immunrendszernek leküzdeni a megfázást és az influenzát még a korai stádiumukban.
A meleg csirkeleves a gyulladásokat is csökkenti, mert megakadályozza a gyulladást okozó fehérvérsejtek mozgását. A megfázás kezelésére fogyaszthatunk házi vagy bolti csirkehúslevest is.
8, Az izzadás méregteleníti a testet.
Az izzadás szabályozza a test hőmérsékletét. A méregtelenítés azonban a káros toxinok eltávolítására utal az emésztőrendszerből.
A St. Louis Egyetem dermatológia professzora, Dr. Dee Anna Glaser szerint „az izzadás nem fog sok méreganyagot eltüntetni.”
A verejték csupán víz; amint iszunk egy pohár vizet, a test automatikusan helyreállítja a vízveszteséget. Habár az izzadás a test egy létfontosságú funkciója, a méregtelenítést leginkább a máj végzi.
9, A cukortól hiperaktívak lesznek a gyerekek.
Az, hogy a cukor befolyásolja a viselkedést, nagyon népszerű gondolat, viszont kevés kapcsolat van a cukorfogyasztás és a hiperaktivitás között. 1995-ben végeztek egy igen részletes tanulmányt, amelyben a szerzők megkeresték a legjobb kutatásokat a témában, keresztezték az adatokat és újraelemezték a tényeket.
Végül arra jutottak, hogy a cukor egyáltalán nem befolyásolja a gyerekek aktivitását. Sok érv szól azonban a gyerekek túlzott cukorfogyasztása ellen: többek között fogszuvasodáshoz és plusz kilókhoz vezet.
10, Ha túl közelről nézzük a tévét, romlik a látásunk.
Ez a népszerű mondás régóta él a köztudatban. Régebben lehetett benne igazság, hiszen az 1968 előtt gyártott televíziók nagyenergiájú sugárzása valóban rontotta a látást. A mai készülékek azonban semmilyen káros sugárzást nem bocsátanak ki. A tévézés tehát még nagyon közelről sem rontja a látást. Viszont ha túl közel ülünk a készülékhez, az megerőlteti és elfárasztja a szemeket, ezért inkább üljünk messzebb tőle!