Bizony, a híres Pray kódex, ami tartalmazza a Halotti Beszéd latin és első magyar nyelvű fordítását, nem csak erről híres, hanem arról a tényről is, hogy az első olyan könyvünk, ami a betegségek gyógyítására vonatkozóan is útmutatásokkal szolgál.
Kitér az életmóddal történő kezelésre (dietetika), az orvosságokkal való kezelésre (pharmaceutica) és a kézzel történő gyógyításra (chirurgia).
Részletesen felsorol 27 olyan gyógynövényt, ami nem hiányozhat egyetlen bencés kolostor gyógy kertjéből, illetve ispotályából sem.
Nézzük csak ezt a bizonyos listát: gyömbér, rebarbara, apróbojtorján, kerti ruta, lestyán, orvosi tisztesfű, fehér üröm, fokhagyma, édes kömény, zsálya, boróka, mustár, hagyma, nehézszagú boróka, petrezselyem, szőlővirág, csombormenta, bors, vad menta, majoránna, keserű gyökér, szegfűszeg, fahéj, izsóp, borsfű,borsikafű.
Ez a lista leszűkített változata Nagy Károly császár Capitulare de villis kötelezően előírt gyógynövények termesztéséről című rendeletének.
Ha valakinek a kertjében ezek közül tíz van, az már nagyon jó, pláne, ha szakszerűen is tudja használni.
A kereszténység elterjedését követően i.u. 372-ben a cesareai metropolita, akinek a neve Vazul volt, hozta létre az első kimondottan gyógyítás céljából kialakított intézményt. Az ezt megelőző hatszáz évben ilyen nem működött, de az ókori görögöknél nem volt ismeretlen ez az intézmény (innen a klinika szavunk, amit máig használunk a legmagasabb szintű gyógyítást végző intézményekre).