Vannak gyógyszerek, amik előtörténetüket tekintve kihúzták háromszor is a lottó ötöst. Ilyen az acetil-szalicilsav vagy más néven az aszpirin is.

A hatóanyaga a fehér fűz kérge (Salix alba), amit már évezredekkel ezelőtt Dioszkuridész is gyógyhatásúnak tartott.

Az aszpirin az egyik legnépszerűbb láz- és fájdalomcsillapító.

Mégis, nem nagyon érdekelt senkit, mert a Peruból származó kininfa kérgét sokkal értékesebbnek tartották. Ennek a hatóanyaga, a kinin kiváló lázcsillapító volt, főleg maláriás betegben és mivel akkor rengeteg maláriás beteg volt, szinte minden lázat ezzel kezeltek (noha mint lázcsillapító sokkal gyengébb a szalicilsavnál, viszont malária ellen hatásos volt).

Az Új Világ felfedezését követően a perui kéreg ára a csillagos egekbe emelkedett. Ekkor kezdtek el a herbalisták egy olcsóbb forrást keresni és újra felfedezték e fehér fűz kérgét. (John Gerard, 1597). A maláriára nem volt jó, de kiváló lázcsillapítónak, gyulladáscsökkentőnek bizonyult.
 
A Bayer gyógyszergyár (akkor még patika) vegyészei 1899-ben találták meg a hatékony vegyületet, az aszpirint és a szintéziséhez már nem is kellett fehér fűz kéreg sem.

Ez azonban még kevés lett volna a panacea (mindent gyógyító ) hírnév eléréséhez.

Rá húsz évre kitört a spanyol-nátha, amit ma már tudjuk, a H1N1 influenza szuper antigéneket tartalmazó törzse okozott és kb. 60-100 millió ember életét követelte pár év alatt. Semmilyen hatékony gyógyszer nem volt ellene, a lázat aszpirinnel csillapították több- kevesebb sikerrel. A gyógyszer akkor már olcsó volt, így százmilliók szedték. Nem  csak a patikákban, hanem minden drogériában és fűszerboltban szabadon kapható volt.

Az után kiderült, hogy mint gyulladás csökkentő gyógyszer főleg nagyobb dózisokban koránt sem ártalmatlan. Komoly gyomor- és nyombélvérzéseket okozhat és ekkor használata határozott csökkenést mutatott.

Az is kiderült, hogy 12 év alatti lázas gyermekeknek adni veszélyes, mert ritkán de Reye-szindromát okozhat, ami gyors lefolyású, halálos májelégtelenséget jelent még ma is.

Már majdnem eltűnt a süllyesztőben, mikor kiderült, hogy a vérlemezkék összetapadásának a gátlása révén hatékony segítséget jelent infarktusban, ill. annak megelőzésében magas rizikójú betegekben és a stroke-ok 4/5-ét is kivédheti. 

A koszorúerek szűkülete esetében stentekkel (acél alapú hálókkal) bélelik ki a beteg erek falát. A stentek azonban könnyen elzáródhatnának, de az aszpirin és egy másik gyógyszer kombinációjával ez megakadályozható nagyon hatékonyan.

Ma már a szív- és érrendszeri betegségekben felhasznált aszpirin mennyisége nagyságrendekkel haladja meg az egyéb okból szedett aszpirin mennyiségét. 

A három ötös után most még egy négyes találat is úgy tűnik, benne van a pakliban. A vastagbél rákok gyakoriságát ugyanis kutatási adatok szerint a tartós, kis dózisú aszpirinfogyasztás kb. 30%-kal csökkenti.

Amikor felfedezték, ezekről a hatásokról szó sem volt. De ne gondoljuk, hogy csak az aszpirin története ilyen kalandos. Egy csomó gyógyszerről derült ki időközben, hogy másra sokkal jobb, mint amire eredetileg kitalálták. A Contergan pl. rémes mellékhatású altató volt, miatta születtek az ötvenes évek láb és kéz nélküli kisbabái, ugyanakkor a lepra leghatékonyabb gyógyszereként tartjuk számon manapság.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!