A középkor nagy herbalistája, Culpeper ezzel magyarázta a szívre való jótékony hatását. Már akkor is tudták, hogy a napi 60mg-os dózist túllépni nem szabad, mert ekkor a központi idegrendszer súlyos működési zavarával kell számolnunk (görcsök, nevetési kényszer, hallucinációk). 

Persze ilyen sok sáfrány 500 liter húsleves is aranysárgára színez, tehát a mindennapi életben ettől tartanunk nem kell. 

Kb. 150 ezer virágból lehet kinyerni 1kg sáfrányt. A sáfrány virágok szeptember közepén nyílnak, ezért az asztrológusok az oroszlán jegyében született virágnak nevezik.

Mindenki távol-keleti fűszernek tartja, pedig nem az. Amikor 3700 évvel ezelőtt felrobbant a Szantorini vulkán és maga alá temette a minószi civilizációt, a vastag láva alatt megőrződtek azok a csodás mozaik képek, amik a sáfrány szüretét örökítették meg Kréta és Théra szigetén. 

Kiválóan segíti az emésztés, csökkenti a magas vérnyomást és kis adagban a rendszertelen menstruációs ciklusok regulációjában is szóba jöhet alkalmazása. 

A legyőzhetetlen Nagy Sándor csata után sáfrányos fürdőt vett, hogy sebei elfertőződését megakadályozza és valóban a leírások szerint a sebei soha nem fertőződtek el: valószínűleg a malária és ezzel kombinált italverseny okozta korai halálát. Halála előtt 3 nappal még 6 liter bort ivott meg egy délután, amely után már soha nem nyerte vissza világos tudatát.

Ma a világon a legtöbb sáfrányt Spanyolországban,  és Afganisztánban termelik. Valószínű, hogy éppen Nagy Sándor révén jutott oda ez a kis virág. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!