Nézzük meg a különbségeket a méhpempő és méz között.

Méz, méhpempő

víz: 18-21%, 65-70%

glukóz és fruktóz: 85-90%, 30% (és még szacharóz és ribóz)

A méz a méhek természetes táplálékát képezi, míg a méhpempő az anyaálca kizárólagos tápanyaga.

fehérjék: 0%, 12% (az összes esszenciális aminosavat tart.)

zsírsavak: 0%, 6,5%

Vegyük észre, hogy a különbségek akkorák, hogy a méhpempő összetételét tekintve sokkal közelebb áll pl. a kecsketejhez, mint a mézhez.

A méhpempőt a dajka méhek termelik az anya számára. Az anya etetését naponta öt dajkaméh által előállított méhpempő mennyiség biztosítja.

Az anyag fejlődési ideje 16 nap. Ezt követően napi 300-2000 petét termel. Ez rendkívül energia igényes folyamat, és ezen felül a peték az élethez szükséges minden komponenst a kellő mennyiségben tartalmazzák. 

Ezért az anya soha nem "értéktelen" mézet kap, hanem teljes értékű méztejet (méhpempőt). Az anyának nevelt lárvát kb. 1500-szor etetik, míg a munkásnak nevelt lárva a fejlődése során kb. 140 etetésben részesül (pedig 21 nap a munkás fejlődési ideje, a heréjé pedig 24 nap!).

Az anyát etető dajka méhek nem lehetnek fiatalabbak 6 napnál és idősebbek 13 napnál.

A dolgozó méhek a nektár 2/3 részét a repülés és a gyűjtés közben elhasználják és csak a maradék 1/3-ból lesz majd méz.

A méhpempőt ne keverjük soha mézzel, önmagában fogyasztandó, nem lehet olyan édes, mint a méz, nem is olyan jó az íze. Az élettani hatásai azonban sokkal kifejezettebbek! A méhpempő rendkívül drága szupertáplálék, nem mindennapi fogyasztásra ajánlott. Krónikus betegségekben roboráló hatása minden más táplálékot felülmúl.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!