Pedig egész generációk nőttek fel rajta és énekelték anélkül, hogy tudták volna, miről is dalolnak. Weöres Sándor Csiribiri versecskéjének rendhagyó elemzése következik.

Már az első szó is érdekes, hiszen a régi animisztikus hitvilágból maradt ránk. A sámánok használták bűvöléshez, bájoláshoz, gyógyításhoz.

A pontos értelmét nem tudjuk, de talán a sámán sem tudta.

"Csiribiri csiribiri, zabszalma"

A zab szalmájából köszvény és bénulás ellen készítettek eleink fürdőt, ahogy Szalai Miklós, a halimbai füves ember könyvéből is megtudhatjuk.

„…négy csillag közt alszom ma". A halott ember ágyának a négy sarkánál gyújtottak gyertyát vagy annál, aki nagyon súlyos állapotban volt, hogy éjjel is világítson.

„Csiribiri csiribiri bojtorján 
lélek lép a lajtorján”.

A közönséges bojtorján bizony gyógynövény. Van enyhe tumor ellenes hatása is, ezen felül epe, vizelet és hashajtó hatású, lázat csillapító a belőle készített fürdő. Inulin, poliacetilén és polifenol tartalma igen magas.

A "lélek lép a lajtorján” egyértelmű utalás arra, hogy a beteg állapota igen súlyos. Mind a keresztény vallásban, mind az animisztikus hitvilágban a lélek mikor elhagyja a testet (halál) a "felvilágba jut".

Minden, csak nem gyermekvers Minden, csak nem gyermekvers

"Csiribiri csiribiri szellő-lány
szikrát lobbant lángot hány"

A sámánok gyógyító szertartásaihoz  a tűz, mint az őselemek egyike, nélkülözhetetlen volt.

"Csirbiri csiribir fült katlan--
szárnyatlan szállj -
sült kappan."

Magas lázban furcsa, zavaros képzetei lehetnek a betegnek, akár ébren, akár álmában (hallucinációk).

Most kimondja, mert eddig csak szimbolikusan utalt a nagy betegségre:

"Csirbiri csiribiri
lágy paplan -
ágyad forró, lázad van"

" Csiribiri csiribiri 
zabszalma - 
engem hívj ma álmodba."

A szimbolikus költészet magas iskolája. Súlyos betegségről, azzal való viaskodásról van szó. Ugye,hogy nem óvodásoknak való?

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!