A böjtölés eredetileg a Ramadánhoz kapcsolódik, melynek során világszerte muzulmánok milliárdjai tartóztatják meg magukat az evéstől és ivástól napfelkeltétől napnyugtáig. S bár a böjtölésnek elsősorban vallási okai vannak, sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen fajta önmegtartóztatásnak pozitív hatásai lehetnek egészségünkre. A kérdés, hogy vajon igazuk van-e?

Számos korábbi tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az időszakos böjtölésnek jó pár kedvező hatása van szervezetünkre, beleértve a fogyást, vérnyomás és koleszterinszint csökkenést.

A Ramadán alatt a muzulmánok nem fogynak, hanem éppen ellenkezőleg, híznak. Sokkal többet esznek, mint korábban, napközben elosztva, ami az éjszakai pihenésüket is megzavarja.

Az egyik legismertebb időszakos böjtölésen alapuló diéta az 5:2-es diéta, melynek során hetente 5 napig a normál mennyiségű kalóriát visszük be, míg a maradék 2 napon ennek csupán 25%-át, nők estében 500, férfiak esetében pedig 600 kalóriát.

Az 5:2-es diétát kifejlesztő dr. Michael Mosley szerint a diéta hatásának köszönhetően csökkenhet a vérnyomás, a koleszterinszint és az inzulin szenzitivitás.

Egy másik tanulmány szerint az olyan periodikus böjtkúra, melynek során a résztvevők hetente egy napig kizárólag vizet fogyasztottak, csökkentette a cukorbetegség rizikóját azoknál, akik a magas rizikójú csoportba tartoztak.

 A dél-kaliforniai egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy az szakaszos böjtkúra pozitív hatással lehet az immunrendszer működésére az által, hogy megtisztítja a szervezetet az idősebb immunsejtektől és elősegíti az új immunsejtek termelődését.

Vajon milyen hatásmechanizmus állhat ezen kedvező tulajdonságok mögött?

Az időszakos böjtölés potenciális előnyei

Mivel böjtölés során a szervezet nem képes a számára szükséges energiát az ételből kinyerni, a májban és izmokban tárolt cukrokhoz nyúl. Ez nagyjából 8 órával az elfogyasztott étel után következik be.

Ha az eltárolt glükózt felélte a szervezet, zsírt kezd el égetni azért, hogy a szükséges mennyiségű energiát elő tudja állítani. Ennek pedig fogyás az eredménye.

Emellett a szervezet méregtelenítő funkciója is fokozódik, ráadásul néhány nap böjtölést követően emelkedik a vér endorfin szintje (boldogság hormon), ami kedvező hatással lehet a mentális állapotra.

Dr. Longo és kollégái arra a megállapításra jutottak, hogy az időszakos böjtölés erősítheti az immunrendszert. Koplalás során a szervezet igyekszik minél több energiát megspórolni, ezért elkezdi újrahasznosítani a szükségtelen vagy sérült immunsejteket.

Egérkísérletekben azt tapasztalták, hogy a koplalás hatására az egyedekben nagyobb mennyiségű új immunsejt képződött az öregebb és sérült immunsejtek helyett.

Ráadásul azt találták, hogy azok a rákbetegek, akik a kemoterápiát megelőzően böjtöltek, ellenállóbbá váltak a kemó okozta immunrendszer károsodásaival szemben.

A böjtölés egészségügyi kockázatai

A böjtölés leggyakoribb mellékhatása a kiszáradás, hiszen a szervezet nem jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz a táplálékból. A Ramadán alatt egyébként a muzulmánok is meglehetősen sok folyadékot fogyasztanak.  

SuperGreens lúgosító kezdőcsomag ÚJ!!! SuperGreens lúgosító kezdőcsomag ÚJ!!! Innerlight SuperGreens

Aki korábban rendszeresen reggelizett, ebédelt, vacsorázott, az étkezések között pedig nassolt, annak komoly kihívás lehet egy böjt kúra. A böjtölés ráadásul növelheti a stressz szintet és megzavarhatja az alvást. A kiszáradás, éhség, kevesebb alvás pedig fejfájáshoz vezethet.

A böjt gyomorégést is okozhat. A csökkent mennyiségű táplálék bevitel, csökkenti a gyomorsav termelését, azonban az étel illata vagy gondolata is arra sarkallhatja agyunkat, hogy több savat termeljen és ez gyomorégéshez vezethet.

És bár sokak szerint a böjtölés egy jó módja a fogyásnak, a legtöbb szakember szerint, hogy az ilyen típusú, kalória megvonáson alapuló diéták hosszútávon hatástalanok. A böjt sokak számára vonzó lehet, mert gyors hatást nyújt, azonban ez alapvetően a hirtelen folyadékvesztésnek köszönhető. A leadott kilók pedig gyorsan visszajönnek, ha elkezdünk újra normálisan táplálkozni.

Azt egyébként mindenki elismeri, hogy a böjtölés kórosan sovány, illetve 18 év alatti résztvevőknek, terhes nőknek nem ajánlott, de tartózkodni kell tőle az 1-es típusú cukorbetegeknek is és azoknak is, akik éppen valamilyen sebészeti beavatkozás után lábadoznak.

Élvezhetjük a böjtölés pozitív hatásait böjtölés nélkül?

Dr. Longo szerint erre van lehetőségünk. Ehhez ún. „böjt-utánzó” diétát kell követnünk. A diéta egérkísérletekben egyértelműen bizonyított. De tesztelték humán résztevőkön is és azt tapasztalták, hogy havonta 5 böjti nap beiktatásával 3 hónapon keresztül már tapasztalhatók a diéta pozitív hatásai (szívbetegség, cukorbetegség, rák rizikójának csökkenése) mindenféle mellékhatás nélkül. Természetesen még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a pozitív eredményeket egyértelműen igazolni tudják. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!