A böjtölés eredetileg a Ramadánhoz kapcsolódik, melynek során világszerte muzulmánok milliárdjai tartóztatják meg magukat az evéstől és ivástól napfelkeltétől napnyugtáig. S bár a böjtölésnek elsősorban vallási okai vannak, sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen fajta önmegtartóztatásnak pozitív hatásai lehetnek egészségünkre. A kérdés, hogy vajon igazuk van-e?

Számos korábbi tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az időszakos böjtölésnek jó pár kedvező hatása van szervezetünkre, beleértve a fogyást, vérnyomás és koleszterinszint csökkenést.

A Ramadán alatt a muzulmánok nem fogynak, hanem éppen ellenkezőleg, híznak. Sokkal többet esznek, mint korábban, napközben elosztva, ami az éjszakai pihenésüket is megzavarja.

Az egyik legismertebb időszakos böjtölésen alapuló diéta az 5:2-es diéta, melynek során hetente 5 napig a normál mennyiségű kalóriát visszük be, míg a maradék 2 napon ennek csupán 25%-át, nők estében 500, férfiak esetében pedig 600 kalóriát.

Az 5:2-es diétát kifejlesztő dr. Michael Mosley szerint a diéta hatásának köszönhetően csökkenhet a vérnyomás, a koleszterinszint és az inzulin szenzitivitás.

Egy másik tanulmány szerint az olyan periodikus böjtkúra, melynek során a résztvevők hetente egy napig kizárólag vizet fogyasztottak, csökkentette a cukorbetegség rizikóját azoknál, akik a magas rizikójú csoportba tartoztak.

 A dél-kaliforniai egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy az szakaszos böjtkúra pozitív hatással lehet az immunrendszer működésére az által, hogy megtisztítja a szervezetet az idősebb immunsejtektől és elősegíti az új immunsejtek termelődését.

Vajon milyen hatásmechanizmus állhat ezen kedvező tulajdonságok mögött?

Az időszakos böjtölés potenciális előnyei

Mivel böjtölés során a szervezet nem képes a számára szükséges energiát az ételből kinyerni, a májban és izmokban tárolt cukrokhoz nyúl. Ez nagyjából 8 órával az elfogyasztott étel után következik be.

Ha az eltárolt glükózt felélte a szervezet, zsírt kezd el égetni azért, hogy a szükséges mennyiségű energiát elő tudja állítani. Ennek pedig fogyás az eredménye.

Emellett a szervezet méregtelenítő funkciója is fokozódik, ráadásul néhány nap böjtölést követően emelkedik a vér endorfin szintje (boldogság hormon), ami kedvező hatással lehet a mentális állapotra.

Dr. Longo és kollégái arra a megállapításra jutottak, hogy az időszakos böjtölés erősítheti az immunrendszert. Koplalás során a szervezet igyekszik minél több energiát megspórolni, ezért elkezdi újrahasznosítani a szükségtelen vagy sérült immunsejteket.

Egérkísérletekben azt tapasztalták, hogy a koplalás hatására az egyedekben nagyobb mennyiségű új immunsejt képződött az öregebb és sérült immunsejtek helyett.

Ráadásul azt találták, hogy azok a rákbetegek, akik a kemoterápiát megelőzően böjtöltek, ellenállóbbá váltak a kemó okozta immunrendszer károsodásaival szemben.

A böjtölés egészségügyi kockázatai

A böjtölés leggyakoribb mellékhatása a kiszáradás, hiszen a szervezet nem jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz a táplálékból. A Ramadán alatt egyébként a muzulmánok is meglehetősen sok folyadékot fogyasztanak.  

Aki korábban rendszeresen reggelizett, ebédelt, vacsorázott, az étkezések között pedig nassolt, annak komoly kihívás lehet egy böjt kúra. A böjtölés ráadásul növelheti a stressz szintet és megzavarhatja az alvást. A kiszáradás, éhség, kevesebb alvás pedig fejfájáshoz vezethet.

A böjt gyomorégést is okozhat. A csökkent mennyiségű táplálék bevitel, csökkenti a gyomorsav termelését, azonban az étel illata vagy gondolata is arra sarkallhatja agyunkat, hogy több savat termeljen és ez gyomorégéshez vezethet.

És bár sokak szerint a böjtölés egy jó módja a fogyásnak, a legtöbb szakember szerint, hogy az ilyen típusú, kalória megvonáson alapuló diéták hosszútávon hatástalanok. A böjt sokak számára vonzó lehet, mert gyors hatást nyújt, azonban ez alapvetően a hirtelen folyadékvesztésnek köszönhető. A leadott kilók pedig gyorsan visszajönnek, ha elkezdünk újra normálisan táplálkozni.

Azt egyébként mindenki elismeri, hogy a böjtölés kórosan sovány, illetve 18 év alatti résztvevőknek, terhes nőknek nem ajánlott, de tartózkodni kell tőle az 1-es típusú cukorbetegeknek is és azoknak is, akik éppen valamilyen sebészeti beavatkozás után lábadoznak.

Élvezhetjük a böjtölés pozitív hatásait böjtölés nélkül?

Dr. Longo szerint erre van lehetőségünk. Ehhez ún. „böjt-utánzó” diétát kell követnünk. A diéta egérkísérletekben egyértelműen bizonyított. De tesztelték humán résztevőkön is és azt tapasztalták, hogy havonta 5 böjti nap beiktatásával 3 hónapon keresztül már tapasztalhatók a diéta pozitív hatásai (szívbetegség, cukorbetegség, rák rizikójának csökkenése) mindenféle mellékhatás nélkül. Természetesen még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a pozitív eredményeket egyértelműen igazolni tudják. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!