Az emberi butaságnak és önzésnek a legkirívóbb esetét a gyilkos méheken keresztül vizsgálhatjuk meg a legjobban.

Dél-Amerikában jól mézelő, fullánktalan méhek éltek a dzsungelekben. A helyi őslakosság ugyan úgy, mint a világ bármely más részein nagyon szerette a mézet.

A gyilkos méhek a fehér ember kreálmányai.

Ha kaptárt találtak, azt ki is fosztották, de soha nem teljesen. A méz egyharmadát mindig meghagyták az Erdő Szellemének. Így mindig volt elegendő méz és méh. 

De idővel eljött az „okos” fehér ember, aki elmagyarázta nekik, hogy nincs is az erdőnek szelleme, következésképpen nincs kinek otthagyni a méz 1/3-át.

Az eredmény nagyon látványosra sikeredett. A kiváló mézelő, fullánktalan dél-amerikai méhek kipusztultak. Nem baj, gondolták, majd megoldjuk a problémát. Méheket kell importálni. A kérdés, hogy honnan hozzák be a méheket Dél-Amerikába. 

Az európai méh jó mézelő, az afrikai jobban tűri a trópusi meleget, tehát be kell hozni mindkettőt és keresztezni kell őket. Pofon egyszerű megoldás!

Nosza, 1956-ban Brazíliában meg is tették ezt, majd nekivágtak a nagy kísérletnek. A keresztezés azonban nem túl jól sikerült, mert az agresszív, erős afrikai méhek szinte mindig kiirtották az európai fajtársaikat, de azért valami féle keveredés mégis történt köztük. A gyermek nem lett túl szép. Éppen olyan agresszív maradt, mint az afrikai ős, de ez nem párosult jó mézgyűjtő képességgel. 

Persze minden kezdet nehéz, de ekkor megint történt valami. Néhány méhcsalád megszökött, és kiváló élőhelyre lelt a dzsungelben, majd onnan kijutva birtokba vették a természetes környezet nagy részét. A szaporulatuk drámai mértékben megugrott és elkezdtek észak felé terjeszkedni. Átkeltek a Panama csatornán és ezek az agresszív méhfajták, ma már az USA-ba is bevándoroltak és ahol megjelentek, ott első körben kiirtották a jól mézelő, békés európai származású méheket, miközben eddig több mint ezer ember halálát okozták tömeges támadásaikkal, csípéseikkel (gyorsan el is készültek az első hollywoodi lángszórós filmek - harc a gonosz kis fullánkosok ellen).

De most már megnyugodhatunk. Meg van már az a génszakasz, ami a gyilkos méhek agresszivitásáért felelős, csupán csak annyit kell tenni, hogy.... De honnan is indultunk? Buta indiánok, Erdő Szelleme, stb. és hova is jutottunk? Pedig már a középkori Európában is törvény szólt arról, hogy a méhkast teljesen kifosztani nem szabad, mert az bűn, amiért ugyan olyan büntetés járt a törvények szerint, mint a lopásért.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!