A kutatások szerint a rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás a májbetegségek kisebb gyakoriságával jár együtt. Egy közel félmillió brit felnőttet átlagosan több mint tíz évig követő vizsgálatban a kávét ivók körében ritkábban alakult ki krónikus májbetegség, és kevesebben haltak meg miatta, mint azok körében, akik nem ittak kávét. Ez azonban megfigyelés, nem bizonyított gyógyhatás, és a kávé nem helyettesíti egy ismert májbetegség kezelését. Az alábbiakban azt nézzük meg, mit mutatnak a számok, hol vannak a korlátok, és kinek kell óvatosnak lennie.
3. oldal: Számít, milyen kávét iszik?
A brit vizsgálat külön elemezte a koffeinmentes, az instant és az őrölt (az eszpresszót is magában foglaló) kávét. Mindhárom típusnál hasonló irányú összefüggést találtak, mint az összes kávénál együtt; a koffeinmentes kávé is a krónikus májbetegség kisebb gyakoriságával járt együtt. Ha tehát van hatás, az valószínűleg nem csak a koffeinnek köszönhető.
A legnagyobb különbséget nagyjából napi 3-4 csészénél látták; efölött a további csészék már nem jártak további csökkenéssel. A kávéivók mediánja napi két csésze volt.
Magyar példával: egy reggeli kotyogós kávé és egy délutáni presszókávé már két csésze. Hogy mekkora egy csésze, az a vizsgálatokban sem egységes: az esernyő-áttekintés szerzői jelzik, hogy a csésze mérete, a kávéfajta, a pörkölés és az elkészítés módja mind változtat a benne lévő anyagok mennyiségén.
drtihanyi
dr. Tihanyi László