Ahhoz, hogy megértsük az olyan veseproblémákat, mint a nefritisz, tisztáznunk kell néhány dolgot a vesékkel kapcsolatban.

A vese két bab alakú szerv, ami a gerinc két oldalán, jobb és baloldalon helyezkedik el, közvetlenül a bordák alatt. A vesék feladata, hogy kiszűrjék a salakanyagokat és a felesleges vizet a vérből. Naponta átlagosan 120-150 liter vért tisztítanak meg.

Mindegyik vese sok-sok apró kis szerkezetből, az ún. nefronokból épül fel, ahol ténylegesen megtörténik a vér szűrése. A vesékben egy kétlépcsős szűrési folyamat különíti el a felesleget attól, amit megtartanak a szervezetben.

Az első lépcsőben a glomerulusok vagy vesetestecskék kiszűrik a vörösvértesteket és fehérjéket, majd a folyadékot tovább küldik a tubulusokba, ahol kialakul a vizelet végleges összetétele.

Nefritisz során a vesék tubulusai és az őket körülvevő szövetek begyulladnak, ami vesekárosodáshoz vezet.

Ha pedig a vesék károsodnak, nem tudják megfelelően ellátni feladataikat. A salakanyagok felhalmozódnak és komoly problémákat okoznak. Ha a probléma kellően súlyos és sokáig tart, veseelégtelenség alakul ki.

A nefritisz fajtái

A nefritisznek számtalan különböző fajtája létezik. Akut glomerulonefritisz közvetlen valamilyen súlyos fertőzés után alakul ki, mint pl. torokgyulladás, hepatitisz, vagy HIV. De okozhatja lupusz is vagy más ritka betegség. Azonnali orvosi beavatkozást igényel, hogy megelőzzük a vesekárosodást.

Ha a nefritiszt nem kezelik, kialakulhat a veseelégtelenség.

Az Alport-szindróma egy öröklött vesebetegség, ami látás és hallásproblémákhoz is vezethet. Férfiaknál súlyosabb formában fordul elő, öröklődő betegség.

A krónikus glomerulonefritisz lassan alakul ki, kezdeti stádiumaiban igen kevés tünetet produkál, azonban később vesekárosodást és veseelégtelenséget is okozhat.

IgA nefropátia: az egyik leggyakoribb formája a nefritisznek akkor alakul ki, amikor nagyobb mennyiségben IgA antitestek rakódnak le a vesében, gyulladást okozva ezzel. Férfiaknál gyakrabban fordul elő.

A nefritisz okai

A nefritiszt különböző tényezők okozhatják, néhány esetben a kialakulás oka nem tiszta. Biztosan létezik egy genetikai tényező, illetve bizonyos betegségek hajlamosítanak rá (pl. a hepatitisz).

A lupusszal diagnosztizált betegek 60%-ánál fordul elő nefritisz, így joggal feltételezhető, hogy a betegség kialakulásának köze lehet az immunrendszer állapotához is.

Néhány esetben bizonyos gyógyszerek, mint pl. az antibiotikumok károsítják a veséket és ezért alakul ki a betegség. A túl sok fájdalomcsillapító, non-szteroid gyulladásgátló és vízhajtó is okozhat nefritiszt.

A nefritisz legfontosabb rizikófaktorai:

  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • elhízás
  • szívbetegség
  • 60 év feletti életkor
  • bizonyos népcsoportoknál is gyakrabban alakul ki

A nefritisz tünetei

A nerfitisz kezdeti tünetei általában nem súlyosak.

Jellemző tünetek:

  • változás a vizelési szokásokban
  • duzzanat kialakulása a kezekben, lábakban, arcon
  • a vizelet színének megváltozása
  • véres vizelet
  • habzó vizelet

A nefritisz diagnosztizálása

Az első lépés egy rutin vér vagy vizeletvizsgálat. Ha fehérje található a vizeletben, akkor felmerülhet a gyanú, hogy a vesék nem megfelelően működnek.

A vér kreatinin szintje szintén adhat információt a vesék állapotáról.

A nefritisz diagnosztizálásának legbiztosabb módja a biopszia, amikor az orvos egy vékony tűvel eltávolítja és megvizsgálja a vese egy apró darabját.

Ha a fent említett tünetek bármelyike megjelenik, érdemes orvoshoz fordulni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!