Árt-e a káposzta és a brokkoli a pajzsmirigynek?

A szokásos mennyiségben, főzve vagy nyersen fogyasztott káposzta, brokkoli, kelbimbó vagy karfiol a jelenlegi kutatások szerint nem rontja a pajzsmirigy működését, különösen akkor, ha a szervezet elegendő jódhoz jut. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés 123 cikket (sejt-, állat- és emberi vizsgálatokat) elemzett, és arra jutott, hogy az eredmények döntő többsége megkérdőjelezi a keresztesvirágú zöldségek pajzsmirigyellenes hatásáról élő korábbi feltételezéseket. Óvatosságra valójában csak nagyon nagy, hónapokon át tartó nyers fogyasztásnál, illetve tömény kivonatoknál van ok.

A kockázat a mennyiségen és a formán múlik:

Szélsőséges nyers mennyiség. Ismert egy eset, amelyben egy idős, 88 éves nő hónapokon át naponta akár 1-1,5 kg nyers kínai kelt (bok choy) evett, és súlyos, életveszélyes pajzsmirigy-alulműködés alakult ki nála. Ez egyedi eset: ilyen súlyos következményt napi kilós nagyságrendű nyers fogyasztásnál írtak le, nem egy tányér káposztafőzeléknél.
Nyers, magas goitrintartalmú fajták nagy tömegben. A 2016-os összefoglaló szerzői a nagyon nagy (napi 1 kg feletti), hónapokig tartó nyers fogyasztást tanácsolják kerülni a legtöbb goitrint tartalmazó fajtáknál, ilyen például néhány leveles kelféle és a kelbimbó.
Tömény kivonatok. Egy egyhetes, kis létszámú vizsgálatban brokkolicsíra-kivonatot szedő egészséges résztvevőknél a TSH-érték időnként a normáltartomány fölé emelkedett, bár a változás statisztikailag nem volt szignifikáns. A kapszula és a por más kategória, mint a tányéron lévő zöldség.
Jódhiány. Az áttekintés szerint a megfelelő jódellátás ellensúlyozhatja a növények esetleges pajzsmirigyre gyakorolt hatását. Egy iráni felmérésben például a golyva fő kockázati tényezője nem a kelfélék fogyasztása, hanem a só nem megfelelő tárolása volt.