A szokásos mennyiségben, főzve vagy nyersen fogyasztott káposzta, brokkoli, kelbimbó vagy karfiol a jelenlegi kutatások szerint nem rontja a pajzsmirigy működését, különösen akkor, ha a szervezet elegendő jódhoz jut. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés 123 cikket (sejt-, állat- és emberi vizsgálatokat) elemzett, és arra jutott, hogy az eredmények döntő többsége megkérdőjelezi a keresztesvirágú zöldségek pajzsmirigyellenes hatásáról élő korábbi feltételezéseket. Óvatosságra valójában csak nagyon nagy, hónapokon át tartó nyers fogyasztásnál, illetve tömény kivonatoknál van ok.

1. oldal: Honnan ered a félelem?

A káposztafélék (a keresztesvirágú zöldségek) kéntartalmú vegyületeket, úgynevezett glükozinolátokat tartalmaznak. Ezek egy része a szervezetben olyan anyagokká bomlik, amelyek elvileg zavarhatják a pajzsmirigy jódfelvételét. Az egyik ilyen bomlástermék a goitrin, a másik a tiocianát. A tiocianát azért kapott figyelmet, mert versenyez a jóddal azon a szállítófehérjén, amely a jódot a pajzsmirigysejtekbe juttatja.

Ebből született az a széles körben terjedő tanács, hogy pajzsmirigyprobléma esetén kerülni kell a káposztát és a brokkolit. A kérdés azonban az, hogy a valós étkezési mennyiségek elérik-e azt a szintet, amelynél ez a hatás egyáltalán megjelenik.

A cikk még nem ért véget, kérjük lapozzon! következő oldal 1. oldal 1. oldal: Honnan ered a félelem? 2. oldal: Mit mutatnak az emberi vizsgálatok? 3. oldal: Mikor lehet mégis gond? 4. oldal: Mit jelent ez a magyar konyhában? 5. oldal: Pajzsmirigybetegséggel, gyógyszerrel: mire figyeljen?