A melanoma a melanocita sejtekből kiinduló rosszindulatú tumor, amely a bőrön kívül szinte bárhol máshol is kialakulhat (pl. a végbél falán, a szemben, az agyhártyákon, a szájban), vagyis olyan helyeken is, ahol a napfény egészen biztosan semmi szerepet nem játszik a megjelenésében.

Hogyan is oldhatjuk fel ezt az ellentmondást, miszerint a melanoma gyakoriságát a napfény, az intenzív szoláriumozás megnöveli?

A melanoma a bőr festék sejtjeiből kiinduló rosszindulatú rákos megbetegedés. A melanoma rendkívül gyorsan áttéteket ad, így rendkívül fontos a korai felismerés.

Ebben a kérdésben eligazítást nyújthatnak az utóbbi évek molekulár-biológiai vizsgálatai.

A melanomás betegek DNS-ében három alapvető mutáció következtében kialakuló elváltozást sikerült azonosítani.

1, CKIT mutáció: ez a fajta elváltozás azonban a melanomákban észlelhető, amelyek a napfénynek soha ki nem tett formákban alakul ki.

2, BRAF mutáció: változó napfény intenzitásnak kitett helyeken kialakuló melanomák jellemzője (törzs, hát, lábak, karok).

3, NRAS mutáció: a "tengerész" melanoma. A napnak állandóan kitett helyeken keletkezik: fül, orr, nyak, arc.
Úgy tűnik legalább háromféle melanoma típussal van dolgunk, ezért a kutatók figyelme egyre inkább a célzott kezelés felé fordul, hiszen nem várható, hogy a különböző melanomák egyformán reagáljanak a kezelésekre.

A BRAF mutációt hordozó melanomákkal szemben már két féle szelektíven ható immunterápiás készítményt is kifejlesztettek, míg a többinél ez a folyamat még intenzív kutatás tárgya.

Az ellentmondás részben tehát feloldódott. A CKIT mutációt hordozó melanoma típusokban a napfénynek biztosan semmi szerepe nincsen. Az NRAS típusnál a napfény szerepe valószínűleg meghatározó, míg a BRAF mutációval rendelkező formáknál a napfényen kívül a szoláriumok betegség kiváltó szerepe sem elhanyagolható.

 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!