Okozhat-e a kénhiány szívproblémát?

Várjunk csak, micsoda? A főbb vérereket egy úgynevezett endotélium (sejt) réteg béleli ki. Ezek a sejtek szabályozzák, mi kerülhet át az erek falán, és mi az, aminek a véráramban, vagyis lumenben kell maradnia. Érdekes, hogy a véráram és az endotélium között található egy réteg, ami "védőburokként" funkcionál. Ezt a területet glikokalixnak nevezzük, és a kutatók csak most kezdenek rájönni, vajon miért is olyan fontos. Az egyik tápanyag azonban, amely nagy mennyiségben fordul elő a glikokalixban, az a kén. Mivel a legtöbben nem fogyasztanak elég ként, talán ez lehet az oka annak, hogy az érszűkület olyan gyakori problémává vált?

A kén és az aminosavak

Az aminosavak a proteinek építőkockái. Ezek közé az aminosavak közé tartozik például a cisztein, és a metionin, valamint a cisztin. A cisztein egy olyan fontos aminosav, amely a fent említett glutátiont építi fel. A metionint a szervezet nem képes magától előállítani, ezért esszenciális aminosavnak nevezzük. A ciszteint és a cisztint elő tudja állítani a szervezet, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségű kén áll a rendelkezésére.

A homocisztein és a taurin hasonlóak az aminosavakhoz, ként tartalmaznak, és nagyon fontos molekulák az emberi biokémiát tekintve. Ha a homocisztein szint túl magas, rossz dolgok történhetnek a szervezetben: például szívroham, agyvérzés, valamint rák és demencia alakulhat ki.  Az sem jó viszont, ha a homocisztein szint nagyon alacsony, ezért az a legjobb, ha az értékei 5-7 között vannak. A taurin az epekő egyik alkotóeleme, és köztudott, hogy csökkenti a vérnyomást, valamint megakadályozza a szívritmuszavarok kialakulását.
Az alfa-liponsav kénmolekulákat tartalmaz, és csodás dolgokat képes művelni a szervezetben: például csökkenti az oxidatív stressz mértékét, a vércukrot (mivel javítja az inzulinfunkciókat), a kelát-képződést, valamint a vérnyomást, mivel javítja az endoteliális funkciókat.