Vérvonal

A vörösvérsejtek az érésük során magjukat elvesztik, de ez csak az emlősökre jellemző tulajdonság, a hüllőknél még nem így van.

A vérképzés helye a csontvelő, de ez csak a terhesség ötödik hónapjától van így, addig a vérképzés a májban és a lépben történik. Felnőtt emberben a csöves csontok már alig vesznek részt a vérképzésben, ez a feladat elsősorban a lapos csontokra és a gerinc csontokra hárul. Az érett vörösvérsejtek átlagos nagysága 7 mikron. A bálnában sem sokkal nagyobb, max. 10 mikron, míg a nem túl nagy tarajos gőtében eléri az 50 mikron nagyságot is.

A fehérvérsejtek is kezdetben a májban és a csontvelőben képződnek, de később ebből a folyamatból a máj és a lép kilép és a fehérvérsejtek képződése  a csontvelőbe, míg egy nagyon fontos csoportjuké(limfociták) a nyirokcsomókba és a csecsemőmirigybe tevődik át.

A nyirokrendszer a hatodik életévtől fejlődik ki teljesen, ezért is nagyon helytelen, ha gyermekeket hat éves koruk előtt iskolai nagy közösségekbe összegyűjtik, mivel immunrendszerük még éretlen, tehát fogékonyabbak a betegségekkel szemben, mint idősebb társaik.

Ma a gyermekek többsége 3 éves kora után óvodába kerül, melynek társadalmi szükségessége aligha vitatható, de az immunrendszer szempontjából ez a gyakorlat kifejezetten káros. A kiskamaszkorban a nyirokrendszer túltengése egyértelműen megfigyelhető (ez a mandulagyulladások, appendicitisek, orrmandula túltengések kora), ami fokozatosan visszafejlődik és a huszadik életév táján nyirokrendszerünk mérete már nem változik tovább. Ekkorra a csecsemőmirigy eredeti méretének a töredékére csökken és ez a továbbiakban így is marad.

Az emberben nagyon sok vér van. A testsúlyunk közel 9%-át teszi ki a keringő vér mennyisége. Ez a lovakban és a más emlősökben csak 6%, míg a hüllőkben, kétéltűekben csak 5%. A halaknak van a legkevesebb vérük. Testtömegük alig 2-3%-át teszi ki. A vérképzés energia igényes folyamat. Már a régiek is tudták: nagyon drága dolognak kell lennie annak, amiért a „vérünkkel fizetünk”.