drtihanyi
dr. Tihanyi László
A hasizomgyakorlatok a legtöbb vizsgálatban erősebbé tették a hasizmot, de a has körüli zsírt önmagukban nem csökkentették. Két kisebb, újabb vizsgálat talált helyi hatást, ezért a kérdés nem teljesen lezárt. A hasüregben, a belső szervek körül lerakódó zsírt viszont több összefoglaló szerint is mérhetően csökkentette a rendszeres állóképességi mozgás, és a kalóriabevitel csökkentése is.
3. oldal: Nem minden hasi zsír egyforma
A has körüli zsír egy része közvetlenül a bőr alatt van, ezt csípjük meg ujjal. A másik része mélyebben, a hasüregben, a belső szervek körül rakódik le. Egészségügyi szempontból ez a hasüregi (zsigeri) zsír a fontosabb: a 2016-os összefoglaló szerzői szerint erősebben jelzi előre a megbetegedést és a halálozást, mint a testsúly.
A hasüregi zsírt otthon nem lehet közvetlenül megmérni, a derékbőség viszont jól követhető. Egy 2020-as nemzetközi szakmai konszenzus szerint a derékbőség a testtömegindex (BMI) mellett önálló információt ad a betegségek és a halálozás kockázatáról. Fehér bőrű felnőtteknél jelenleg a férfiaknál 102, a nőknél 88 centiméter fölötti értéket tekintik magasnak. Az anyag idéz egy 18 európai vizsgálatot, több mint 680 ezer résztvevő adatait elemző összefoglalót is: ebben az összhalálozás kockázata már férfiaknál 95, nőknél 80 centiméter fölött nőtt.
A konszenzus szerint a derékbőséget a csípőcsont felső peremének magasságában vagy az alsó borda és a csípőcsont pereme közötti félúton érdemes mérni, és mindig ugyanazzal a módszerrel. Az otthoni mérés jól egyezik a szakember által mérttel, bár az emberek általában 1-3 centiméterrel kevesebbet mérnek. Egy 300 résztvevős vizsgálatban a rendszeres mozgás körülbelül 5 centiméterrel csökkentette a derékbőséget a nem mozgó csoporthoz képest, és a mozgás mennyiségének megduplázása ezen nem változtatott. A konszenzus szerint a derékbőség mozgással vagy diétával fogyás nélkül is csökkenhet.
