Tudjuk, hogy az ajánlott napi fehérje bevitel mennyisége 0,8g/tskg, illetve serdülő korban 1g/tskg.

A fehérjék aminosavakból állnak. Az ember húsz féle szerkezet alkotó aminosavat használ fel és ebből 8 félét nem képes szintetizálni: ezek az esszenciális aminosavak. Tehát, amikor fehérje bevitelről beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az adott fehérjeforrás teljes értékű-e vagy sem, azaz tartalmaz-e elegendő mennyiségben esszenciális aminosavakat. 

A húsok, a tojás, a tejtermékek, a szója tejes értékű fehérjeforrások, mivel tartalmazzák az esszenciális aminosavakat is.

Nézzük a sorrendet, mely megmutatja, hogy 100g élelmiszerben mennyi fehérje van.

1, sörélesztő 46g
2, tészta élesztő 40g
3, amerikai mogyoró 27g
4, búzacsíra 25,5g
5, sárgaborsó 25g
6, tonhal 24g
7, cheddar sajt 24g
8, szardínia 21g
9, tyúkhús 20g
10, gomolya túró19g
11, marha-, birka-, disznóhús 18,5g
12, mandula 18g
13, tőkehal 16g
14, dió 15g
15, tojás 12,8g
16, zab 14g
17, rizs 7,5g
18, kelbimbó 4,4g
19, tej 3,5g
20, burgonya 2g
21, banán, avokadó, káposzta, kajszi barack 1-1,7g.

A példa azért szemléletes, mert pl. a gombák teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, de olyan keveset, hogy nem férnek be az első 25-be sem a listán. Tehát pusztán gombával nagyon nehéz lenne biztosítani a szervezet fehérje szükségletét. A listát magasan az élesztők vezetik, de ezekből meg nem lehet sokat enni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!