Az emberek, főleg a fiatalabbak edzőtermekbe járnak, termo jógáznak, úsznak, sportolnak és persze egész életükben folyamatosan diétáznak. A diétáknak se szeri se száma. Amiből sok van, az csupán annyit jelent, egy sem az igazi, mert, ha az lenne, akkor nem kellene belőle sok, hanem elég lenne egy is.

Valami sokkal mélyebb összefüggés van itt elrejtve. Na, de mi az?

A legegyszerűbb elmélet azt mondja, tessék kevesebbet enni, mint amennyire a szervezetnek szüksége van és ez törvényszerűen elvezet a fogyáshoz. Csakhogy ez éhség nélkül nem megy. Éhezni pedig nem jó, főleg tartósan, évekig vagy egy életen át. 

A lényeg: mindezen tényezők ellenére az emberek folyamatosan híznak. Napjaink húsz évesei közt több a kövér, mint a tíz évvel ezelőtti húszévesek közt volt és ők is kövérebbek voltak a 90-es évek húszéveseinél.

A sport nagyon jó dolog, de meglepően sokat kell sportolni ahhoz, hogy egy sonkás tojásos pirítóst és két dl üdítőt elégessünk. Éhesen sportolni pedig nem evilági szenvedés. Erről a súlyhatáros élsportolók sokat tudnának mesélni.

Lehet, hogy arról van szó, nem többet eszünk, mint elődeink, hanem mást. A jelenlegi ételeink mellett egyszerűen nem lehet megtartani az ideális testsúlyt. Persze kövér emberek mindig voltak, de nem annyian, mint napjainkban.

Akkor ne diétázzunk,hanem  együnk úgy, mint rég. Ez volt a paleolit gondolat alapja. Kár, hogy halvány lila sejtésünk sincs arról, hogy valójában mit is evett a kőkorszaki ős rokon. Gondoljuk, sok húst, mert sok csontot találtak a barlangok mélyén. És még? A megkövesedett emberi széklet maradványok már árnyaltabb képet mutatnak, de  a pontos étlap ebből nem szerkeszthető meg.

A ma élő primitív törzsek (már ha még léteznek ilyenek) étrendjét sem vehetjük alapul. Többnyire elszigetelt, kis lélekszámú csoportokról van szó, amik egyáltalán nem egy ősi, ideális állapotot tükröznek, hanem egy  fejlődésében megrekedt, kisebb népességet.

De elég csak elmenni a legközelebbi múzeumba, és jól látható, hogy a pár száz évvel ezelőtti felnőtt ruhákba ma alig-alig férne bele egy tizenéves kis kamasz. A fennmaradt páncélok szinte csak gyermekekre jók (tudja, milyen kicsi volt Kinizsi Pál? - Nagyvázsonyban könnyen meggyőződhet róla). Úgy látszik, nem is kell itt évezredeket vissza menni az időben. Valószínű, hogy egy étel minél egyszerűbb, rusztikusabb, annál inkább alkalmas arra, hogy testsúlyunkat csökkenthessük általa.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!