A közös bennük, hogy egyikre sincs szüksége az emberi a szervezetnek. Az összetett szénhidrátokból (keményítők), aminosavakból a sejtjeink képesek annyi cukrot előállítani, amennyire szükségünk van.

A transz zsírsavakkal is hasonló a helyzet. A nulla transzzsírsav fogyasztás lenne az optimális, de mi ezzel szemben naponta 5-6g-ot fogyasztunk belőlük. Pedig a transz zsírsavak sokkal veszélyesebbek szív- és érrendszerünkre, mint a koleszterin.

A transz zsírsavak elősegítik a szívinfarktust, a stroke-ot, és ezzel a korai halálozást. Minden olyan zsiradék, amire az van ráírva, hogy hidrogénezett vagy részleges hidrogénezett növényi olaj, az transzzsírsavakat tartalmaz.

A rejtett transzzsírsav fogyasztás a leggyakoribb, pl. vajas popcorn, kekszek, ropik, levesporok, pizzák, tömbökben árult sütőmargarinok (cukrászdák és éttermek a fő felhasználói, mert a hőkezelést jól bírják és nem avasodnak meg).

A jó növényi olajokban is nagy hő hatására transzzsírsavak keletkeznek. Ezért jó sütésre  a telített zsírsavakat tartalmazó kókuszzsír, mert ebben nem képződhetnek transzzsírsavak és az állati zsiradékok, mert ezekben sem képződhetnek transz zsírsavak, mivel ezek is telített zsírok. De a kókuszzsír mégis jobb, mert rövid, 4-12 szénatom számú telített zsírsavakat tartalmaz, míg az állati eredetű telített zsírsavak szénlánca hosszabb.

A hosszú szénláncú zsírsavak is egészségtelenek, még ha nem alakulnak át részlegesen transzzsírsavakká.

A szervezetben egyébként működik egy enzim, a cisz-transz izomeráz, ami képes a zsírsavakból transz zsírsavakat előállítani, de csak a telítetlen, tehát növényi zsírsavakból. Ha mégis kell a szervezetnek némi transzzsírsav, akkor ezt az enzim megoldja.   

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!