Amikor a fülünkkel eszünk

2013-ban a népszerű Cadburry csokoládé szögletes variánsát egy legömbölyített formával váltották fel. Az emberek többsége azon a véleményen volt, hogy a legömbölyített édesebb, pedig a kétféle csoki 100%-ban azonos összetételű volt. Visszatérve a hangokra. A táplálékunk hangja pillanatok alatt az agyunkban jut, az agy azonnal riadóztatja az ízlelő bimbóinkat, akik már kiéhezve várják a finom falatot. Ez a hang, pl. a friss kenyér felvágásakor hallható jellegzetes ropogás, legalább annyira megágyaz az étvágynak, mint az ételek illata.

A ragadózó állatok, pl. jaguár, ha a zsákmányát ropogtatja, akkor ezzel legalább annyira felkelti a közeli oroszlánok figyelmét, mint a préda szaga. A hang rögtön meghozza az amúgy nem is nagyon éhes oroszlánok étvágyát. Tehát egy ételnek vagy italnak nem csak az íze számít és az illata vagy a textúrája, hanem a hangja is. Bizony, nem véletlen az üdítő italok hangos szisszenése és hangos pohárba való bugyogása, illetve jól hallható nyeldeklése, mert ezen hanghatások által nagyon erős késztetést kelt, hogy mi is hasonlóképpen járjunk el. 

A roppanós chipsek esetében pl. a rágáskor keletkező hangok növelik a legjobban az étvágyat. A meleg sör hangját sem tévesztjük össze a hideg sör csengő, magas hangjával, bármennyire is furcsának tűnik. 

Vagy pl. az emberek többsége a pezsgő vagy a prosecco, illetve a szénsavas víz hangját igen jól meg tudja különböztetni, mert ezeknek a folyadékoknak a viszkozitása más és más, következésképpen a kiöntéskor is más hangot hallatnak. Az okos sörfőzdék, illetve borászatok ma már olyan palackot használnak, amiből az ital jellegzetes 5-6 Hz körüli gurgulázó hangot ad a kitöltéskor, mert ez a frekvencia megnyugtat, boldoggá tesz minket. A pszichoakusztika ma már önálló tudományág, ami az ételektől és italoktól egészen a Harley Davidson motorok hangjáig mindennel foglalkozik, ami a hangok révén befolyásolhatja magatartásunkat, szokásainkat.