Azonos tömegből a banán emeli jobban a vércukrot, mert majdnem kétszer annyi szénhidrát van benne, mint az almában. A két gyümölcs glikémiás indexe közel van egymáshoz, a banánnál viszont sokat számít, mennyire érett. Cukorbetegségben egyiket sem kell kihagyni. Nagyobb a különbség a káliumban: a banánban több mint háromszor annyi van, és ez vesebetegségben vagy bizonyos gyógyszerek mellett már számít.

2. oldal: Mit mutat a glikémiás index?

A glikémiás index (GI) azt mutatja meg, mennyire emeli a vércukrot egy étel szénhidrátja a tiszta szőlőcukorhoz képest. A Sydney-i Egyetem nemzetközi GI-adatbázisában ugyanannak a laboratóriumnak a mérései szerint a nyers alma GI-je 44, a nyers banáné 47, a túlérett banáné 57.

A különböző vizsgálatok eredményei elég messze vannak egymástól. Ugyanebben az adatbázisban az almára 28 és 45 közötti, a banánra 30 és 75 közötti értékek szerepelnek, a fajtától, az érettségtől és a vizsgált emberektől függően.

Az érettség hatását egy 1992-es dán vizsgálat mutatta meg. Tíz 2-es típusú cukorbeteg külön napokon 120 gramm zöldes, illetve 120 gramm túlérett banánt evett. A túlérett banán után nagyjából 1,7-szer akkora volt a vércukor-emelkedés. A szerzők szerint a zöldes banán szénhidrátjának 80-90 százaléka még keményítő, és ez érés közben alakul át cukorrá. Mindkét banán kisebb vércukor-emelkedést okozott, mint 40 gramm fehér kenyér.

A GI arról szól, hogyan hat a szénhidrát, arról nem, hogy mennyi van belőle. Ha a fenti GI-értékeket összeszorozzuk a 100 grammra jutó szénhidráttal (ezt glikémiás terhelésnek hívják), 100 gramm almára kb. 5, 100 gramm banánra kb. 10 jön ki. Ez saját számításunk a fenti két adatbázisból.

A cikk még nem ért véget, kérjük lapozzon! következő oldal 2. oldal 1. oldal: Mi van 100 gramm almában és banánban? 2. oldal: Mit mutat a glikémiás index? 3. oldal: Mit jelent ez cukorbetegségben? 4. oldal: Mikor számít a kálium? 5. oldal: Melyiket válassza?