Az állítás meglepő, de aligha vitatható.
A legősibb gabonaféleség, amit az ember termelésbe vont, az az árpa volt. Kb. 10 ezer éves múltra tekinthet vissza az árpa emberi felhasználása tudatos termelés révén.
Még kétezer évvel ezelőtt is az árpa sokkal fontosabb gabonaféleség volt, mint pl. a búza.
A római Ceres isten (innen a cereáliák kifejezés) is árpakoszorút viselt és nem búzakoszorút.
A gladiátorokat "árpazabálóknak" nevezték, mivel valóban sok árpából készült kenyeret és kását fogyasztottak és nem véletlenül. Náluk a jó kondíció szó szerint élet-halál kérdés volt. Glutén tartalma alacsony (ez nagy előny), másrészt tény, hogy az árpakenyér ennek következtében soha nem tud úgy megkelni, mint a búzakenyér.
Minden súlymérték alapja is az árpaszem volt. Egy uncia pontosan 437 db árpaszemnek felel meg. Ez egészen a francia forradalomig így is volt. Azóta a súlymérték alapja a kg, ami egy köbdeciméter víz súlyával egyenlő. Csakhogy ez meglehetősen nehezen standardizálható, hiszen egy köbdeciméter víz súlya függ a hőmérsékletétől, a tisztaságától, stb. Ezért ma az egy kilogrammot újra akarják definiálni, de nem árpaszemekkel, hanem egy tökéletes 1kg tömegű szilícium gömbben lévő atomok számával.
Az elv tehát ugyan az lesz, amit az emberiség kb. nyolcezer évig használt, csak az árpaszemeket kisebbekre (atomokra) cseréljük.
Az árpából manapság leginkább sört főznek, de a skót whisky is 1909 óta kizárólag csak árpamalátából készülhet. A második világháború alatt felvetődött a gondolat, hogy megtiltsák átmenetileg az árpa whisky céljából történő felhasználást. Sir Winston Churchill azonban szigorú utasítást adott az Élelmezésügyi Minisztériumnak: "A whisky előállításához szükséges árpa mennyisége semmi esetre sem csökkenthető. Ez felbecsülhetetlen értékű....". Ő már csak tudta, hogy miért döntött így.