A fokhagymát a vérnyomásra és a koleszterinre vizsgálták a legtöbbet. Fokhagymás étrend-kiegészítők mellett mindkettő kissé csökkent, főleg azoknál, akiknél eleve magas volt. Azt viszont nem igazolták, hogy ettől ritkább lenne a szívinfarktus vagy a stroke. A megfázás megelőzéséről a Cochrane-áttekintés csak egyetlen vizsgálatot tudott értékelni. Szájon át a fokhagymát hosszú vizsgálatokban is biztonságosan használták, a fokhagymás készítményekkel viszont véralvadásgátló vagy vérlemezkegátló gyógyszer mellett, műtét előtt, várandósság és szoptatás alatt óvatosnak kell lenni.
3. oldal: Megelőzi a megfázást vagy a rákot?
A Cochrane 2014-es áttekintése nyolc szóba jöhető vizsgálatból csak egyet tudott elfogadni. Ebben 146 ember 12 hétig naponta egy allicintartalmú fokhagymás kapszulát vagy placebót kapott. A fokhagymás csoportban 24, a placebócsoportban 65 megfázást jelentettek, a betegséggel töltött napok száma pedig 111, illetve 366 volt. Aki megfázott, nagyjából ugyanannyi idő alatt gyógyult meg mindkét csoportban (4,6, illetve 5,6 nap). A megfázásokat a résztvevők maguk jelentették. A szerzők szerint egyetlen vizsgálatból nem lehet következtetést levonni, és a fokhagyma hatásosságáról szóló állítások nagyrészt gyenge bizonyítékon alapulnak.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyógynövény-bizottsága a fokhagymáról szóló monográfiájában (2017) a fokhagymát hagyományos növényi gyógyszerként tartja számon két célra: a megfázás tüneteinek enyhítésére és kiegészítőként az érelmeszesedés megelőzésére. Hozzáteszi, hogy ez kizárólag a régóta tartó használaton alapul, nem hatásossági vizsgálatokon. Ha a megfázás tünetei egy hétnél tovább tartanak vagy rosszabbodnak, orvoshoz kell fordulni.
A rákról az NCCIH azt írja, hogy a fokhagyma fogyasztása a jelek szerint nem csökkenti a gyomorrák kockázatát, a vastagbélrákra gyakorolt hatása pedig bizonytalan.
drtihanyi
dr. Tihanyi László