Az MSD orvosi kézikönyv így határozza meg az acidózist: "a vérben fellépő sav-túltermelés vagy túlzott dikarbonát veszteség - vagyis a vér pufferrendszerének kimerítése (metabolikus acidózis), vagy a vérben lévő túl magas szén-dioxid mennyiség, ami a szén-dioxid kilégzésének elégtelensége vagy a csökkentetett légzés miatt alakul ki (légzési acidózis)."

Mitől tolódhat el a pH érték a savas kémhatás irányába, ezáltal felborítva a sav-bázis egyensúlyt?

Az igazság az, hogy a test szinte mindig kiváló munkát végez, ha a sav-bázis egyensúly fenntartásáról van szó. Viszont az ember nagymértékben befolyásolni tudja, hogy a szervezetének mennyire keményen kell ezen dolgoznia.

A megnövekedett sav-mennyiség megterheli a szervezet sav-bázis puffer-rendszerét, így többek között a vér is savasabb lesz. Általában a vese segít a megfelelő pH egyensúly és elektrolit szinten tartásában, beleértve a kalcium -, magnézium -, kálium -, és nátrium-szintet. Ha a szervezetünket túlságosan savas kémhatású anyagoknak tesszük ki, akkor ezek az elektrolitok veszik fel a harcot a savasodással.

Ilyenkor a vesék közreműködésével több ásványi anyag ürül ki a vizelettel. A szervezetnek továbbra is szüksége van az ásványi anyagokra, az étrend vagy egészségügyi állapot okozta nagyfokú savasodás viszont rákényszeríti, hogy az ásványi anyagokat a csontokból, sejtekből, szervekből és szövetekből nyerje ki. Így a sejtek végül nem jutnak elég ásványi anyaghoz, ami miatt sem a salakanyagokat nem tudják teljesen eltávolítani a szervezetből, se nem képesek a testet megfelelő mennyiségű oxigénnel ellátni. Továbbá, az ásványianyag-hiány a vitaminok megfelelő felszívódását is veszélyezteti. Egy kis idő elteltével a méreganyagok és a kórokozók elkezdenek felgyűlni a szervezetben, míg végül teljesen legyengítik az immunrendszert.

Alapvetően tehát arra kényszeríti a szervezetét, hogy extra erőfeszítést tegyen a semleges pH értékű vér fenntartása érdekében, miközben leépíti a szervezet megfelelő működéséhez szükséges tápanyagokat. A savasodás során megváltozik a kálium:nátrium arány (az étrend drasztikus megváltozása előtt ez az arány 10:1-hez volt, de ma már 1:3-hoz), csökken a magnéziumszint, veszélyes mértékben lecsökken a szervezetben lévő rostok mennyisége, így korai stádiumú vesebetegség alakulhat ki, különösen az idősebb generációnál.

Lehet, hogy gyakorlatilag még nem borult fel a pH egyensúlya, viszont a szervezete később már nem lesz képes rá, hogy a kor előrehaladtával kiegyensúlyozza a pH szintet, ha előtte túlfeszített tempót követelt meg tőle.

SuperGreens 454g por SuperGreens 454g por Innerlight SuperGreens

Az acidózis típusai

Öt alapvető típust különböztethetünk meg, amelyekre az orvosok "metabolikus acidózisként" hivatkoznak. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetben felborult a pH egyensúly vagy a szervezet számára túl nehéz a megfelelő pH-érték fenntartása.

Diabéteszes ketoacidózis — Néha tévesen összetévesztik a ketózis állapotával. Diabéteszes ketoacidózis akkor alakul ki a szervezetben, ha a cukorbeteg nem megfelelően kezeli az állapotát és a máj veszélyesen nagy mennyiségű ketontestet állít elő. Ez általában akkor történik, amikor a vércukorszint 240 mg/dl fölé megy.

Hiperklorémiás acidózis — A hányás és a hasmenés átmeneti acidózisos állapotot idézhet elő a szervezetben, amit hiperklorémiás acidózisnak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben felborul a nátrium-hidrogénkarbonát (ami amúgy segít a vér pH értékének semlegesítésében) mennyisége.

Tejsavas acidózis — A szervezetben lévő túl sok tejsav is eredményezhet acidózist. A Healthline szerint, "A tejsavas acidózis kialakulásának okai közé tartozik a krónikus alkoholfogyasztás, a szívelégtelenség, a rák, a különböző rohamok, a májelégtelenség, a tartós oxigénhiány és az alacsony vércukorszint. Még egy hosszabb ideig tartó edzés is savasodáshoz vezet, amely során a tejsavtermelés megnő a szervezetben."

Renális tubuláris acidózis — Ha a vesék már nem képesek a savakat a vizeletbe üríteni, és így megszabadulni tőlük, akkor a vér elsavasodhat.

Étrendi acidózis — Csupán az elmúlt években ismerték el az acidózis valódi típusaként az étrendi acidózist (vagy másként: "diéta-indukált acidózis"), ami egy olyan állapotot jelöl, mely a túlzott mennyiségű savas táplálékot tartalmazó étrend hatására alakul ki, és amely indokolatlanul nagy mértékben veszi igénybe a szervezetet. Emiatt megemelkedik a betegségek kialakulásának kockázata és romlanak a szervezet általános funkciói. A témában készült 2010-es tanulmány szerint az étrendi acidózis "olyan jelentős klinikai és hosszútávú patopszichológiai hatásokkal bír, amelyekkel érdemes lenne foglalkozni.

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!