drtihanyi
dr. Tihanyi László
A mai tudásunk szerint nem bizonyított, hogy megelőzi. A csontoknál a randomizált vizsgálatok összefoglalója nem talált hatást a csontsűrűségre és a csigolyatörésekre; a többi törés esélye talán kisebb, de ezt a bizonyítékok nem igazolják. Az ereknél két 2026-os vizsgálatban lassabban nőtt a koszorúerek meszesedése, azt azonban egyik sem mutatta ki, hogy ettől ritkább lenne az infarktus. Aki K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót szed, orvosa tudta nélkül ne kezdjen K-vitamint szedni, és ne is hagyja abba.
3. oldal: És az ereknél?
Az érfal meszesedését egy olyan fehérje is fékezi, amelynek működéséhez K-vitamin kell. Ebből született a feltevés, hogy a K2-pótlás lassíthatja az érelmeszesedést. Három randomizált vizsgálat CT-vel mérte a meszesedést.
A dán AVADEC-vizsgálatban 365 idős férfi, akinek meszes volt az aortabillentyűje, két évig naponta 720 mikrogramm MK-7-et és 25 mikrogramm D-vitamint vagy placebót szedett. A billentyű meszesedése ugyanúgy haladt mindkét csoportban, és a koszorúerek meszesedésében sem volt különbség.
Egy holland vizsgálatban 180, panaszokat okozó koszorúér-betegségben szenvedő beteg két évig napi 360 mikrogramm MK-7-et vagy placebót kapott. A meszesedési pontszám a K2-csoportban lassabban nőtt; a szerzők szerint nem tudni, mit jelent ez a plakkok stabilitására nézve. A dán DANCODE-vizsgálatban 398, súlyos koszorúér-meszesedéssel élő résztvevő napi 720 mikrogramm K2- és 25 mikrogramm D3-vitamint vagy placebót szedett. Két év alatt a pontszám átlagosan 196, illetve 248 egységgel nőtt.
A DANCODE-ban a K2-t D-vitaminnal együtt adták, így a különbséget nem lehet csak a K2-nek tulajdonítani. A lassabb meszesedés ráadásul képalkotó eredmény. Hogy a pótlástól ritkább lenne-e az infarktus vagy a stroke, ezek a vizsgálatok nem mutatták ki.
