A mai tudásunk szerint nem bizonyított, hogy megelőzi. A csontoknál a randomizált vizsgálatok összefoglalója nem talált hatást a csontsűrűségre és a csigolyatörésekre; a többi törés esélye talán kisebb, de ezt a bizonyítékok nem igazolják. Az ereknél két 2026-os vizsgálatban lassabban nőtt a koszorúerek meszesedése, azt azonban egyik sem mutatta ki, hogy ettől ritkább lenne az infarktus. Aki K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót szed, orvosa tudta nélkül ne kezdjen K-vitamint szedni, és ne is hagyja abba.

5. oldal: Kinek érdemes K-vitamint szednie, és mikor forduljon orvoshoz?

A napi 70 mikrogrammot egy adag zöld levelű zöldség is fedezi. A tabletták csontra és erekre gyakorolt hatását a fenti vizsgálatok nem igazolták olyan mértékben, hogy egészséges embereknek megelőzésre javasolni lehetne. A vizsgálatokban jelentős mellékhatást nem írtak le, de ezek a vizsgálatok néhány száz résztvevővel, legfeljebb négy évig tartottak.

Ha csontritkulása vagy koszorúér-betegsége van, a kezelésről orvosával döntsön. A K-vitamin nem helyettesíti a felírt kezelést. A D-vitamin pótlásáról korábbi cikkünkben írtunk.

Ha véralvadásgátló mellett szokatlan vérzést, orrvérzést, vérvizelést, fekete székletet vagy indokolatlan véraláfutásokat észlel, haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Kép: Evan-Amos, Wikimedia Commons, CC0 (kivágva, átméretezve).

5. oldal 1. oldal: Mi a K-vitamin, és mennyi kell belőle? 2. oldal: Mit mutattak a vizsgálatok a csontoknál? 3. oldal: És az ereknél? 4. oldal: Mire figyeljen, aki véralvadásgátlót szed? 5. oldal: Kinek érdemes K-vitamint szednie, és mikor forduljon orvoshoz?