A mai tudásunk szerint nem bizonyított, hogy megelőzi. A csontoknál a randomizált vizsgálatok összefoglalója nem talált hatást a csontsűrűségre és a csigolyatörésekre; a többi törés esélye talán kisebb, de ezt a bizonyítékok nem igazolják. Az ereknél két 2026-os vizsgálatban lassabban nőtt a koszorúerek meszesedése, azt azonban egyik sem mutatta ki, hogy ettől ritkább lenne az infarktus. Aki K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót szed, orvosa tudta nélkül ne kezdjen K-vitamint szedni, és ne is hagyja abba.

1. oldal: Mi a K-vitamin, és mennyi kell belőle?

A K-vitamin a véralvadáshoz szükséges, és a csontban, valamint az érfalban is részt vesz néhány fehérje működésében. Két fő formáját szokás megkülönböztetni: a K1-et (fillokinon) és a K2-nek nevezett menakinonokat. A K2 egyik formája a menakinon-7 (MK-7).

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017-ben felnőtteknek napi 70 mikrogramm K1-vitamint tartott elegendőnek, várandósoknak és szoptatóknak is ennyit. A K2-re nem adott meg külön értéket, mert szerinte túl kevés adat van róla.

Az amerikai FoodData Central tápanyagtáblája szerint 100 gramm nyers spenótban 483, fodros kelben 390, brokkoliban 102, nyers fejes káposztában 76 mikrogramm K1-vitamin van. A zöld petrezselyemben 100 grammonként 1640 mikrogramm, de belőle jóval kevesebbet eszünk. A konzerv savanyú káposztában 13 mikrogramm van. Egy adag spenótfőzelék vagy egy tál brokkoli tehát már önmagában fedezi a napi ajánlást.

A cikk még nem ért véget, kérjük lapozzon! következő oldal 1. oldal 1. oldal: Mi a K-vitamin, és mennyi kell belőle? 2. oldal: Mit mutattak a vizsgálatok a csontoknál? 3. oldal: És az ereknél? 4. oldal: Mire figyeljen, aki véralvadásgátlót szed? 5. oldal: Kinek érdemes K-vitamint szednie, és mikor forduljon orvoshoz?