A mai tudásunk szerint nem bizonyított, hogy megelőzi. A csontoknál a randomizált vizsgálatok összefoglalója nem talált hatást a csontsűrűségre és a csigolyatörésekre; a többi törés esélye talán kisebb, de ezt a bizonyítékok nem igazolják. Az ereknél két 2026-os vizsgálatban lassabban nőtt a koszorúerek meszesedése, azt azonban egyik sem mutatta ki, hogy ettől ritkább lenne az infarktus. Aki K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót szed, orvosa tudta nélkül ne kezdjen K-vitamint szedni, és ne is hagyja abba.

4. oldal: Mire figyeljen, aki véralvadásgátlót szed?

A K-vitamin-antagonista véralvadásgátlók (például a warfarin vagy az acenokumarol) éppen a K-vitamin hatását gátolják. Régen sokan azt a tanácsot kapták, hogy ezek mellett kerüljék a zöld levelű zöldségeket. Egy szisztematikus áttekintés szerint ez a tanács nem megalapozott: a vizsgálatok ellentmondásosak voltak, és hatást a véralvadásra főleg napi 150 mikrogramm feletti bevitelnél tudtak kimutatni. A szerzők szerint a K-vitamin-bevitel korlátozása nem jó módszer a kezelés stabilabbá tételére.

Ami számít, az inkább a nagy ingadozás. Egy angol vizsgálatban 70, warfarinnal kezelt, ingadozó véralvadási értékű beteg fél évig napi 150 mikrogramm K-vitamint vagy placebót kapott, és a K-vitaminos csoportban többször volt a véralvadási érték (INR) a célon belül. Ez kutatási körülmények között, orvosi felügyelettel történt. Ha Ön ilyen gyógyszert szed, ne hagyja el a zöldségeket, de hirtelen se egyen belőlük sokkal többet vagy kevesebbet. K-vitamint vagy K-vitamint tartalmazó multivitamint csak orvosa tudtával kezdjen el szedni vagy hagyjon abba.

A cikk még nem ért véget, kérjük lapozzon! következő oldal 4. oldal 1. oldal: Mi a K-vitamin, és mennyi kell belőle? 2. oldal: Mit mutattak a vizsgálatok a csontoknál? 3. oldal: És az ereknél? 4. oldal: Mire figyeljen, aki véralvadásgátlót szed? 5. oldal: Kinek érdemes K-vitamint szednie, és mikor forduljon orvoshoz?