drtihanyi
dr. Tihanyi László
A mai tudásunk szerint nem bizonyított, hogy megelőzi. A csontoknál a randomizált vizsgálatok összefoglalója nem talált hatást a csontsűrűségre és a csigolyatörésekre; a többi törés esélye talán kisebb, de ezt a bizonyítékok nem igazolják. Az ereknél két 2026-os vizsgálatban lassabban nőtt a koszorúerek meszesedése, azt azonban egyik sem mutatta ki, hogy ettől ritkább lenne az infarktus. Aki K-vitamin-antagonista véralvadásgátlót szed, orvosa tudta nélkül ne kezdjen K-vitamint szedni, és ne is hagyja abba.
2. oldal: Mit mutattak a vizsgálatok a csontoknál?
Egy 2006-os összefoglaló még látványos eredményről számolt be: hét japán vizsgálat adatai szerint a menakinon-4 szedése mellett jóval kevesebb csigolya- és csípőtörés fordult elő. Azóta ezeknek a korábbi vizsgálatoknak egy részét hitelességi kérdések érték, és újabb vizsgálatok is megjelentek.
A 2019-es frissített összefoglaló 36 randomizált vizsgálatot gyűjtött össze. Változókor utáni nőknél és csontritkulásos betegeknél a K-vitamin a csontsűrűséget és a csigolyatörések számát nem befolyásolta. Az egyéb, klinikailag észlelt törések esélye kisebbnek látszott, de ha csak a megbízhatóbb vizsgálatokat vették figyelembe, a különbség már nem volt egyértelmű. A szerzők szerint ez kevés ahhoz, hogy kimondják a hatást.
A kanadai ECKO-vizsgálatban 440, csökkent csontsűrűségű, változókor utáni nő két évig naponta 5 milligramm K1-vitamint vagy placebót kapott. A csontsűrűség a két csoportban ugyanúgy csökkent. Törés a K-vitamint szedők közül 9 nőnél, a placebócsoportban 20 nőnél fordult elő, de a vizsgálatot nem a törések kimutatására tervezték, és az esetszám kicsi.
