A barna zsírszövet

Ha szervezetünk hidegebb környezetbe kerül, akkor két féle úton tudja biztosítani testünk ideális belső hőmérsékletét. Az egyik ilyen módszer az izomremegés és az általa felszabaduló hő, a másik pedig a barna zsírszövet izomremegés nélkül történő hőtermelése.

A barna zsírszövet telis-tele van mitokondriumokkal (amik sejtjeink erőművei), de a barna zsírszövetben a mitokondriumokban nem kémia energia termelődik (ATP), hanem szétkapcsolódik egymástól az oxidáció és a foszforiláció. 

Ennek következtében kémia energia helyett a barna zsírszövet mitokondriumai hőenergiát állítanak elő (a szabad protonok nem foszforilációs folyamatoknak szolgáltatják az energiát, hanem vízképződés közben hőt adnak le).

Ha naponta akár csak 1-2 órát töltünk el 15-16 C fokos levegőn, vagy akár csak fél órát úszunk 24 C fokos uszoda vízben (a víz jobb hővezető, mint a levegő, ezért elég, ha csak 24 C fokos), akkor a hipotalamusz (agyalapi mirigy) észleli a hideget és ennek hatására a barna zsírszövetben megemelkedik az UCP1 regulációs fehérjék szintje, amik szétkapcsolják az oxidációt a foszforilációtól, tehát beindul a mitokondriumokban a hőtermelés. 

A folyamat felettébb energiaigényes és a kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a fehér zsírszövet megfelelő stimulusok hatására képes részben barna zsírszövetté átalakulni.

A tibeti jógik által végzett tumo gyakorlat (a jógi a hidegben is egy szál semmiben képes órákig üldögélni, még sem fagy meg és nem is reszket, sőt a hátán lepedőt lehet szárítani) éppen a megfelelő mennyiségű barna zsírszövetnek köszönhető.

A legtöbb barna zsírszövet a csecsemőkben van, de felnőttben is a vesék zsíros tokja, az arc zsírszövetei a rágóizmok között zömmel barna zsírszövetből állnak.

Aki úszik, az tehát két különböző módon égeti el a felesleges kalóriákat. Részben az izommozgás által, részben pedig a hideg víz hatására aktiválódó barna zsírszövet által. Ezért az úszást az egyik legideálisabb sporttevékenységnek tartjuk.