Az amalgámtömésből kevés higanygőz szabadul fel, és akinek ilyen tömése van, annak a vizeletében valamivel több higany mérhető. Két nagy, randomizált vizsgálatban azonban a gyerekeknél öt, illetve hét év alatt sem mértek különbséget az idegrendszeri működésben és a vesefunkcióban. Ép tömést az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) nem javasol kicseréltetni, mert a fúrás során átmenetileg több higanygőz szabadul fel, és ép fogállomány is elvész. Az EU 2025-től kivezette az amalgám fogászati használatát; az uniós higanyszabályozás célja az emberi egészség és a környezet védelme.

4. oldal: Kinek kell óvatosabbnak lennie?

Az FDA 2020-ban azt javasolta, hogy egyes csoportok lehetőség szerint ne kapjanak új amalgámtömést. Ilyenek a várandósok, a terhességet tervező és a szoptató nők, a gyerekek (különösen a hat év alattiak), a sclerosis multiplexben, Alzheimer- vagy Parkinson-kórban szenvedők, a csökkent vesefunkciójúak, valamint akik a higanyra vagy a tömés más fémjeire allergiásak. Az FDA szerint a bizonyítékok többsége nem mutat ártalmat, de ezeknél a csoportoknál bizonytalanabb a kép; várandósoknál és hat év alatti gyerekeknél nagyon kevés vagy semmilyen hosszú távú klinikai adat nincs. A javaslat tehát a bizonytalanságon alapul, nem igazolt ártalmon.

Egy áttekintés szerint az amalgám ritkán helyi túlérzékenységi reakciót okozhat: a tömés mellett a szájnyálkahártyán zuzmószerű (lichenoid) elváltozás jelenhet meg. A szerzők szerint ezen a nagyon kevés túlérzékenységi eseten túl a bizonyítékok nem mutatnak súlyos egészségügyi kockázatot. Az amalgám és a sclerosis multiplex kapcsolatát egy 2007-es összefoglaló elemzés vizsgálta: kismértékű, statisztikailag nem jelentős kockázatnövekedést talált, és a szerzők szerint további vizsgálatok kellenek a kapcsolat végleges kizárásához.