Az amalgámtömésből kevés higanygőz szabadul fel, és akinek ilyen tömése van, annak a vizeletében valamivel több higany mérhető. Két nagy, randomizált vizsgálatban azonban a gyerekeknél öt, illetve hét év alatt sem mértek különbséget az idegrendszeri működésben és a vesefunkcióban. Ép tömést az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) nem javasol kicseréltetni, mert a fúrás során átmenetileg több higanygőz szabadul fel, és ép fogállomány is elvész. Az EU 2025-től kivezette az amalgám fogászati használatát; az uniós higanyszabályozás célja az emberi egészség és a környezet védelme.

5. oldal: Mikor forduljon fogorvoshoz vagy orvoshoz?

Ha a régi tömés töredezett, kilazult, vagy alatta szuvasodás alakult ki, a fogorvos dönt a cseréről és az új tömés anyagáról. Ha a tömés melletti nyálkahártyán tartós elváltozást lát, mutassa meg a fogorvosnak; az amalgámmal szembeni túlérzékenység bőrpróbával vizsgálható. Ha várandós, terhességet tervez, szoptat, vagy neurológiai, illetve vesebetegsége van, új tömés előtt beszélje meg a fogorvossal, milyen anyag legyen.

Ha tartós panaszait az amalgámnak tulajdonítja, előbb orvos vizsgálja ki a panasz okát. A randomizált vizsgálatban a tömések cseréje nem enyhítette jobban a panaszokat, mint a csere nélküli program.

Röviden: az amalgámtömésből kevés higany jut a szervezetbe. A gyerekeknél végzett nagy vizsgálatokban ez nem okozott mérhető kárt, az ép tömés kifúrása pedig átmenetileg növeli a higanyterhelést. Új tömésnél az EU-ban ma már, különleges orvosi esetektől eltekintve, más anyagot használnak.

Kép: Kauzio, Wikimedia Commons, közkincs (kivágva, átméretezve).

5. oldal 1. oldal: Mennyi higany jut a szervezetbe, és miért vezette ki az EU az amalgámot? 2. oldal: Mit mutattak a gyerekeknél végzett vizsgálatok? 3. oldal: Megszűnnek a panaszok, ha kicseréltetem a töméseket? 4. oldal: Kinek kell óvatosabbnak lennie? 5. oldal: Mikor forduljon fogorvoshoz vagy orvoshoz?