A spenót jó hatással van a szemre és megakadályozza a makula degeneráció kialakulását

A makula a szemünk retinájának közepén található, amely könnyen károsodhat, ha védtelenül hagyjuk. A makula károsodhat azáltal, ha a napba nézünk, vagy ha hosszabb ideig erős fénynek tesszük ki. Az ilyen károsodásnak (vagy a korhoz köthető makula degenerációnak) azonban csökken a kockázata, ha a makulát a saját makula pigmentje védi.

Amikor ez a makula pigment-réteg elvékonyodik, akkor a szembe könnyebben bejut az a fénytípus, amely károsítja a makulát. Az egyik legkárosabbnak tartott fény az úgynevezett kék fény. A számítógépek és sok tévé is gyakorta bocsájt ki ilyen fénytípust. Továbbá, a napsugarakban is található kék fény – habár a napsugarak sok egészségesnek számító hullámhosszal is rendelkeznek, amelyek kiegyenlítik ezt a káros fényt.

Az egészséges makulában sárga pigment található, amely védelmet nyújt a kék fénnyel szemben. Ez olyan, mintha a makulának lenne egy saját, rendkívül jó minőségű napszemüvege.

Ez a makula pigment három sárga színű karotinoidból épül fel – ezek pedig a lutein, zeaxanthin és mezo-zeaxanthin.

A zeaxanthin a makula közepe felé található a legnagyobb koncentrációban, ami akár 75 százalékot is jelenthet. A makula közepétől távolabb a domináns alkotóelem már a lutein, ami legalább 65 százalékban található ezeken a területeken. Ezek a karotinoidok az összes szövet közül a makulában találhatóak a legnagyobb koncentrációban.

Ha ezekből a fontos karotinoidokból keveset fogyasztunk, a makula pigment-védőréteg elvékonyodik. Ez fokozatosan romlik a kor előrehaladtával, de azoknál is, akik az étrend segítségével keveset juttatnak a szervezetükbe a fentebb megnevezett tápanyagokból (lutein és zeaxanthin).

Alacsony makula pigment sűrűség

Amikor a makula pigment védőréteg elvékonyodik, akkor alacsony makula pigment sűrűségről (MPOD) beszélünk. Számos tanulmány megállapította már, hogy az alacsony MPOD a makula degenerációhoz köthető. Ez kialakulhat az évek elteltével (korhoz köthető makula degeneráció) vagy a fény negatív hatásának eredményeként (sugárzáshoz köthető makula degeneráció).

Mindkét esetben elvékonyodik a makula pigment-réteg, a kék fény pedig bejut a szembe és károsítja a makulát. A karotinoid pigment elnyeli a kék fényt, ezáltal is védi a szemünket.

A kék fény a napsugarak látható spektrumának része. A hosszabb hullámhosszok közé tartozik, vagyis a sűrűsége olyan 400-500 nanométer között helyezkedik el. Az ultraviola sugárzás ezzel ellentétben 220-400 nanométer közötti értékkel bír: pontosabban az UV-C számít a legrövidebbnek az ultraviola sugárzáson belül 220-280 nanométerrel, az UV-A pedig 320-400 nanométer közötti értékkel rendelkezik.

Honnan tudhatja, hogy alacsony a makula pigment sűrűség a szemében?

A 295 nanométer alatti ultraviola sugárzást általában még kiszűri a szaruhártya. A hosszabb UV hullámok és a kék fény azonban (a fény látható részeivel együtt – 400-700 nanométerig) átjut a szaruhártyán.

Mint már korábban említettük, a számítógép-, mobil- és más digitális kijelzők aránytalanul bocsájtanak ki kék fényt. Ez az oka annak, hogy a szemek jobban elfáradnak, ha sokáig bámuljuk a képernyőt – attól függően, mennyire sűrű a makula pigment réteg a szemünkben.

Honnan tudhatja, hogy alacsony a makula pigment sűrűség a szemében?

Minden embernek egyedi vastagságú a makula pigment-rétege, mivel ez kortól, általános egészségi állapottól és az étrendtől függ. De a sűrűség jelentősen alacsony is lehet. Ez növeli a makula degeneráció kialakulásának kockázatát – vagy a nagyobb mértékű romlást az évek előrehaladtával.

A vakság legfőbb okozója pont a makula degeneráció.

A makula pigment-réteg vastagságát vagy sűrűségét olyan eszközökkel is megmérhetjük, mint a ZeaVision által készített QuantifEye. Ez a teszt nem igényel fizikai beavatkozást és elvégezhető a szemész rendelőjében. A makula pigment optimális sűrűsége 0-1 pont között van. A kevesebb, mint 0.21 pont alacsonynak tekinthető, a 0.22-0.44 közötti pontszám a közepes skálába esik, a 0.45-1.0 közötti érték pedig magasnak tekinthető – és ez a legegészségesebb érték is. Minél nagyobb a pigment sűrűsége, a makula annál védettebb a sugárzás okozta károsodástól.

A sűrűbb makula pigment-réteg ezen kívül jelentősen javítja a látásunk minőségét is, például megakadályozza, hogy fényérzékenység alakuljon ki. Valamint a több pigment biztosítja, hogy megfelelően lássunk a természetben és a sötétben is.

A makula pigment-réteg sűrűsége azonban nem állandó, mivel például az étrend jelentősen megváltoztathatja a pigment sűrűség mértékét.

A spenót fogyasztásával növelhető a makula pigment-réteg sűrűsége

Japán kutatók azt a feltételezést vizsgálták, miszerint az étkezési szokások jelentősen megváltoztathatják a makula pigment sűrűséget. Ehhez toboroztak 11 egészséges embert, és mindenki szemét megvizsgálták. A résztvevők nem dohányzó, 21-45 év közötti emberek voltak.

A kutatók megvizsgálták a résztvevők makulájának egészségét és a makula pigment sűrűségét is. Ezen kívül a résztvevők vérvételen és általános szemvizsgálaton estek át.

Ezután az alanyok 2 hónapon át minden nap 75 gramm fagyasztott spenótot fogyasztottak el. A felhasznált 75 gramm spenót a tesztek szerint 10 mg luteint (a karotinoid zeaxanthin kishúga, ha fogalmazhatunk így). A résztvevőknek táplálkozási kérdőíveket is ki kellett tölteniük, amellyel mérhető volt az étrendjük többi része.

A kutatók végül arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők látása javult – látásélességre vizsgálva. Azt is megállapították, hogy a makula pigment-réteg sűrűsége jelentősen növekedett. Ezek a pozitív hatások mind a spenót fogyasztásának első, mind a második hónapja után már mérhetők voltak.

A kutatók ezt fogalmazták meg a kísérlet végére:

„A luteinben gazdag spenót folyamatos fogyasztásával növekedett mind az MPOD, mind a lutein koncentráció a résztvevők vérében.”

Más tanulmányok, amelyek igazolják a makula-karotinoid kapcsolat jótékony hatásait

Számos más tanulmány is kimutatta, hogy a lutein, zeaxanthin és/vagy a mezo-zeaxanthin karotinoidok hozzájárulnak ahhoz, hogy a makula egészséges maradjon.

A németországi Frierich Schiller Egyetemen végzett tanulmány során 20, makula degenerációval küzdő beteg kapott négy héten át vagy 40 milliliter kelkáposzta-kivonatot, vagy placebót.

A kutatók a tanulmány megkezdése előtt két hétig, a tanulmány végeztével pedig négy héten át megfigyelés alatt tartották a betegeket.

A napi kelkáposzta-kivonat adag 10 milligramm luteint és 3 milligramm zeaxanthin tartalmazott.

A kutatók megállapították, hogy a makula pigment sűrűség jelentősen javult a kivonatot kapó csoport esetében. A tanulmány végeztével, a megfigyelési időszakban a pigment sűrűség és a karotinoidok vérben megállapított szintje azonban jelentősen csökkent. Ezek az értékek a tanulmány elején jobban voltak, míg miután leálltak a kelkáposzta-kivonat adagolásával, az értékek jelentősen csökkentek.

Ez természetesen azt jelenti, hogy a karotinoidban gazdag táplálkozásnak csak folyamatosan van értelme.
Számtalan tanulmány alátámasztotta már ezt az állítást. A British Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint kutatók számos tanulmány meta-analízisét készítették el. Ezek a tanulmányok a luteinban és zeaxanthinban gazdag táplálékok és a makula egészségének kapcsolatát vizsgálták.

A kutatás során összehasonlították azokat, akik a karotinoidokból a legkevesebett fogyasztották azokkal, akik a legtöbb karotinoidot juttatták a szervezetükbe. A kutatók megállapították, hogy a korhoz köthető makula degeneráció kialakulásának kockázata 26 százalékkal csökkent azoknál, akik sok, karotinoidban gazdag táplálékot fogyasztottak.

Ezen kívül azt is megállapították, hogy minél több karotinoid kerül a szervezetbe, annál kisebb (32 százalékkal) a korhoz köthető makula degeneráció egy másik formájának, az úgynevezett neovaszkuláris AMD-nek a kialakulása.

Mi a helyzet a karotinoid tartalmú táplálék-kiegészítőkkel?

A táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatban 2015-ben az írországi Ulster-i- és a Wisconsin-i Egyetem készített kutatást, 67, korai, korhoz köthető makula degenerációval diagnosztizált beteg részvételével. A kutatók 3 csoportba osztották a résztvevőket, a különböző csoportok pedig más-más tápanyag-kiegészítőt kaptak három éven át. Az első csoport 20 mg luteint és 0,86 mg zeaxanthint kapott naponta. A második csoport napi 10 mg mezo-zeaxanthint, 2 mg zeaxanthint és 10 mg luteint, míg a harmadik csoport napi 10 mg mezo-zeaxanthint, 2 mg zeaxanthint és 10 mg luteint kapott. Három év elteltével az összes résztevőnél megvizsgálták a makula degeneráció mértékét és a makula pigment sűrűséget is. Ezeket az értékeket pedig összevetették a tanulmány elején mértekkel.

A kutatás azt állapította meg, hogy a résztvevők mindegyikénél a makula pigment értékei hasonlóan javultak. Azok azonban, akik mezo-zeaxanthint is szedtek, mérsékelten jobb eredményeket produkáltak mind a makula pigment sűrűségét, mind a kontrasztérzékenységet illetően. A kutatók megállapították, hogy a betegek makula pigmentjeinek száma a mezo-zeaxanthint szedők esetében a kutatás második és harmadik évében is növekedett.

A kutatók megjegyezték, hogy a résztvevők között senkinél sem alakult ki előrehaladott állapotban lévő, korhoz köthető makula degeneráció a későbbiekben.
Luteint és zeaxanthint tartalmazó táplálékok

Igen, a spenót tényleg rengeteg ilyen típusú karoteinodot tartalmaz, ez az oka annak, hogy a kutatók a spenót fogyasztására koncentráltak a legtöbb esetben.

Más, luteinben és zeaxanthinban gazdag táplálékok:

•    Kelkáposzta – maximum 26,5 mg luteint/zeaxanthin és 2,2 mg zeaxanthin
•    Spenót – maximum 12,6 mg lutein/zeaxanthin, 13,3 mg lutein és 5,9 mg zeaxanthin
•    Káposztafélék – maximum 15,3 mg lutein/zeaxanthin és 5,1 mg zeaxanthin
•    Fehérrépa és petrezselyemfélék – maximum 12,1 mg lutein/zeaxanthin, 0,4 mg zeaxanthin
•    Brokkoli – maximum 3,5 mg lutein/zeaxanthin és 1,6 mg lutein
•    Zöldborsó – maximum 2,3 mg lutein/zeaxanthin és 2,2 mg lutein
•    Kukorica – maximum 3 mg lutein/zeaxanthin, 0,6 mg lutein és 0,9 mg zeaxanthin

Ezeken kívül még nagy mennyiségben tartalmaz luteint/zeaxanthin a narancs, mandarin, fejes saláta, bab, zeller, őszibarack és répa.

Összezavarodott a luteinnel, zeaxanthinnal és mezo-zeaxanthinnal kapcsolatban?

Az igazság az, hogy a lutein, zeaxanthin és a mezo-zeaxanthin vegyi képlete megegyezik. A legfőbb különbség igazából abban van, hogy a kettős kötéseik mások az elektronhéjak között.

Ennek eredményeképpen hasonlóak a hatásaik, viszont más-más arányban találhatóak meg a táplálékokban.

A két fő vegyület (a lutein és a zeaxanthin) csakis növényekben található meg. A harmadik karotinoid-féle, a mezo-zeaxanthin a kutatások szerint a retinában alakul át (méghozzá a luteinből), de a növényekből is előállítható anyag, ha növényi kivonatot készítünk. (Még azok a táplálék-kiegészítők is bizonyítottan tartalmaznak mezo-zeaxanthint, amelyekben elvileg csak lutein és zeaxanthin található.)

A vér karotinoid szintje biztosítható a megfelelő táplálkozással vagy táplálék-kiegészítőkkel, viszont a felszívódás már egy másik téma. Különösen fontos a szervezet lipoprotein tartalma, mivel a lipoproteinek szállítják át a karotinoidokat a vér-agy- és a vér-csarnokvíz gáton. A HDL a leghatékonyabb szállítóanyag, míg az LDL a legkevésbé hatékony.

A kutatók szerint a kevert táplálék-kiegészítők jelentősen megnövelik ezeknek a karotinoidoknak a szintjét, és segítik az azonnali felszívódásukat is.

Azok a kevert, karotinoidokat tartalmazó táplálék-kiegészítők, amelyek mezo-zeaxanthint tartalmaznak, bizonyítottan is eleget tesznek a fenti követelményeknek. Ezekben a táplálék-kiegészítőkben a mezo-zeaxanthin növényekből származik, amelyek közül a legelterjedtebb a körömvirág.

Kritikus fontosságú, hogy ezek a tápanyagok bejussanak tehát a szervezetbe és fel tudjanak szívódni. Ha az adott karotinoidban található hidroxil-csoport, akkor a vegyület képes átjutni a vér-agy és vér-csarnokvíz gáton. Más karotindoiok azonban (mint például a béta-karotin vagy a likopin) nem képes átjutni ezeken a gátakon.