A Sikkimben található Cordyceps, vagyis kínai hernyógomba hagyományos felhasználása és gyógyászati értéke

Kulcsszavak: Cordyceps, kínai hernyógomba, betegség, népi gyógyítók, gomba, Észak-Sikkim

BEVEZETÉS

A gombákat legalább Kr. e. 5000 óta használják szerte a világon nem csak táplálékként, de gyógyszerként, méregként, valamint a vallási rituálék során is. Gordon Wasson (a modern etnomikológia/gombatudomány apja) úgy vélte, hogy a Soma néven ismert növény, amelyet több mint 4000 évvel ezelőtt használtak a vallási szertartások során (még bőven a keresztény korszak kezdete előtt) az indoiráni népek, vagyis az "árják", igazából egy gombafajta volt. A "soma rasa"-nak nevezett védikus ital állítólag isteni tulajdonságokkal ruházza fel a fogyasztó lelkét, akár halhatatlanságot is adhat. Az Ajurvéda a gombákat a "tamasika ahara" csoportba sorolja, gyógyszerként felhasználva pedig úgy tartja, hogy növeli az életerőt és a vitalitást. A kínai hernyógombát már az ősi kínai gyógyászatról szóló könyvekben, illetve a tibeti orvoslásban is orvosságként jellemezték. A Penicilliumból, vagyis ecsetpenész gombából állítják elő korunk legismertebb orvosságát is, a penicillin antibiotikumot. A legerősebb hallucinogén anyag, a Lizergsav-dietilamid (LSD) is ugyanúgy növényből származik – pontosabban az anyarozs (Claviceps purpurea) nevű gabonaparazitából, ami igazából egy fitopatogén gombafajta.

A Sikkimben élő hagyományos gyógyítók szerint a kínai hernyógomba "mindenféle betegségre" használható erősítő szerként, mivel azt állítják róla, hogy nem csak energiával lát el, de növeli az étvágyat, az állóképességet, a libidót, az életerőt és hozzájárul a nyugodt alváshoz. A hernyógomba kinézetre egy hernyó és gomba keverékére hasonlít, és Sikkimben, 3800 méter tengerszint fölötti magasságban található. A gomba az Észak-Sikkimben található Lachung és Lachen területen a legnépszerűbb, és élettartamot meghosszabbító gyógynövényként szerzett hírnevet. A jelen tanulmány azért készült el, hogy összegyűjtse a lehető legtöbb információt arról, a hagyomány szerint milyen különböző betegségekre használható fel a kínai hernyógomba. A kutatók azonban kísérletet tettek rá, hogy a hagyomány által tett megállapításokat a modern kutatási irodalomban található tanulmányok alapján értékeljék ki.

AZ INFORMÁCIÓK ÖSSZEGYŰJTÉSE

Észak-Sikkim a magaslati gyógyhatású és aromás gyógynövények hatalmas gyűjtőhelye. Az itt élő emberek pedig birtokában vannak annak az értékes tudásnak, amelynek segítségével felhasználhatóak ezek a növények. Számos neves gyógyító-csoportot különböztetünk meg az itteni népeknél, így például az Amchi (tibeti népi gyógyító) és a Vaidyas (gyógyfűkereskedő, népi gyógyító) csoportokat. A releváns információkat a kutatók a helyi emberektől, a helyi-, valamint a népi gyógyítóktól gyűjtötték össze, valamint a Lachung és Lachen-i gyógynövénygyűjtőktől közvetlen kapcsolat útján szerezték be 2008 júniusa és 2009 szeptembere között, többszöri helyszíni látogatás során.

Az információkat nyitott kérdésekből álló kérdőíveken gyűjtötték be nagyszámú egyéni válaszadótól, illetve félig strukturált interjúkon keresztül. Megkérdezték a gyógynövények helyi nevét, a hagyományos és kereskedelmi felhasználását, a növények részeinek felhasználását, valamint érdeklődtek a növények felhasználásának lehetőségeiről is. Minden településen a kapott információkat összevetették a más településeken kapott válaszokkal. Azért, hogy alátámasszák a kínai hernyógomba hasznosságát, a kutatók a különböző folyóiratokból kiválogatták nem csak azokat a tanulmányokat, amelyek a gomba kémiai összetevőivel, gyógyhatásával foglalkoztak, de a biológiai és farmakológiai tanulmányokat is.

A KÍNAI HERNYÓGOMBA

A kínai hernyógomba a tömlősgombák osztályába tartozó gomba. Bár rendszertanilag valójában nem számít gombának, a hagyományos kínai és tibeti gyógyászat egzotikus gyógygombaként jellemzi. Latin nevében a cordyceps előtag "bot" és "fej" jelentéssel is bír. Gombatani besorolása, a rokon fajok felsorolása, valamint a népi elnevezései az 1. táblázatban találhatóak. A gomba normál esetben áprilistól augusztusig szedhető. Csak magasan fekvő területeken, mintegy 3800 m tengerszint fölötti magasságban található, a Himalája hegység hideg, füves, alpesi rétjein. A kínai hernyógomba egy parazita-jellegű gombafajta. A gomba gyökerei egy rovarlárván telepednek meg (gyökérrágólepke-félék családjába tartozó Hepialis armoricanus fajon), a gomba botszerű többi része (ide tartozik a tönk és a termőtestpárna vagyis sztroma is) a talaj felett kezd nőni. A gyümölcstest sötétbarna-fekete, az organizmus gyökere pedig, a micélium által körbefont lárvatest sárgás-barnás színű. A még kifejletlen lárva (vagyis a gazdatest), amelyen a kínai hernyógomba növekszik, a talaj felszíne alatt körülbelül 15 centiméterrel található. Mire a gomba eléri a teljes érettséget, addigra lényegében mumifikálja a gazdatestet, mivel a lárva több mint 90 százalékát felhasználja. Amint a termőtestpárna megérik, megdagad, és kialakul a peritécium, vagyis a gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. A kínai hernyógomba átlagos súlya körülbelül 300-500 mg.

1. táblázat

A kínai hernyógomba gombatani besorolása és népi elnevezései

Angol neve - Caterpillar fungus, Cordyceps mushroom

Latin neve - Cordyceps sinensis

Törzs - Tömlősgombák

Osztály - Tömlősgombák

Rend – Hypocreales

Család - Clavicipataceae

Rokon fajok - Cordyceps mililaris, Cordyceps barnesii, Cordyceps ophioglossoides, Cordyceps hyphae, stb.

Népi elnevezése

Helyi neve - Yarsa gumba, Yarcha gumba

Nepáli neve - Keera jhar, Jeevan buti, Keeda ghass, Chyou kira, Sanjeevani bhooti

Kínai neve - Dong chong xi cao

Japán neve - Tocheikasa

A KAPOTT EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA

Az Észak-Sikkimben élő emberek a kínai hernyógombát yarsa gumba néven ismerik. A szakirodalomban a "gunba" vagy "gonba" szavakat a "gumba" fogalom helyett is használják. A helyi nepálok Keera Jhar-nak, vagyis rovarnövénynek nevezik, de úgy is ismert, mint a himalájai viagra. Darabja körülbelül 6,77 amerikai dollárba kerül a nemzetközi piacon, a helyiek pedig darabonként 100 indiai rúpiát kérnek érte.

Kezdetben helyi pásztorok figyelték meg, hogy az a jak, kecske, bárány, stb., amelyik kínai hernyógombát is megevett az erdőben legelés során, nagyon erős és szívós lett. Ez a megfigyelés kövezte ki a gomba gyógyászati értékének felismeréséhez vezető utat. Ezt követően a helyiek és a pásztorok a gombából készült port kókuszpálma nedvéből nyert cukorral keverve használták, ezáltal növelték a tejtermelést, valamint a jószágok szaporodási képességét és vitalitását. Miután kiderült a gomba gyógyhatása, csak a felszín feletti részeit (gyümölcstest, termőtestpárna) kezdték gyűjteni, amelyet a feldolgozás első lépéseként a napon kiszárítottak. Amikor az emberek is fogyasztani kezdték a gombát, akkor győződhettek meg teljesen a gyógyhatásáról, pontosabban hogy növeli az életerőt és a vitalitást. Azt is állították róla, hogy vágyfokozó hatású, ezért gyakran adták ajándékként a Gangtokból és a környező területekről érkező rokonoknak és barátoknak.

Jelenleg a helyi népi gyógyítók magában vagy más gyógyhatású gyógynövényekkel kombinálva használják a különböző betegségek kezelésére - a tapasztalataik szerint (empirikus próbálgatás útján) a különböző problémákra más-más dózisban kell szedni a kínai hernyógombát. A férfiak és a nők általában egy darab kínai hernyógombát fogyasztanak el egy csésze tejjel, amely növeli a szexuális potenciát és a vágyfokozó hatású. A Bhutia közösség tagjai egy darab kínai hernyógombát tesznek egy csésze helyi készítésű alkoholba (chang), majd 1 órára állni hagyják. A keveréket reggel és este fogyasztják erősítőszerként. Sokan a keverék elkészítéséhez az alkohol helyett forró vizet használnak. Néhány népi gyógyító a gombát a cukorbetegség kezelésére is használja. A rák kezeléséhez a gombából, a tiszafa leveléből és a ginzeng gyökérből készült főzetet isznak. A feljegyzések szerint Nepálban is hasonló módon használják fel a kínai hernyógombát. A kutatók kísérletet tettek arra is, hogy megbecsüljék, melyik problémákra használják leggyakrabban ezt a gombát, méghozzá úgy, hogy összeszámolták, mennyien nyilatkoztak arról, hogy az adott problémát a gombával kezelik.  A helyi népi/hagyományos gyógyítók a gombát folyamatosan használják 21-féle probléma kezelésére, beleértve a rákot, a tüdőasztmát, a hörghurutot, a tuberkolózist, a cukorbetegséget, a köhögést és a megfázást, a merevedési zavart, az alacsony vérnyomást, a sárgaságot, az alkoholos hepatitist, stb., amint ez a 2. táblázatban is olvasható. A legtöbb hagyományos gyógyító valamint az idősebbek a gombát az élettartam meghosszabbítására, illetve a merevedési zavar kezelésére használják.

2. táblázat

A kínai hernyógomba (Yercha gumpa) hagyományos felhasználása Észak-Sikkimben

Bizonyítékok és tanulmányok

A különböző farmakológiai, valamint a biológiai tanulmányok elkészítésekor, melyek során a kínai hernyógomba gyógyhatását vizsgálták, különböző kísérleti modelleket használtak (mind in vitro, mind in vivo modelleket), valamint bizonyos klinikai vizsgálatok során önkéntes sportolókat is bevontak. A kínai hernyógomba nagyon széles biológiai és farmakológiai körben képes hatni a máj-, vese-, illetve a szív- és érrendszeri problémákra. Még az olyan immunológiai betegségekre is pozitív hatással van, mint például a rák. A kínai hernyógomba farmakológiai hatásait elsődlegesen a bioaktív poliszacharidoknak, a módosított nukleozidoknak és a ciklosporinoknak (például metabolitok) köszönheti.

Ezen kívül a micélium fermentálható rostjai elősegítik a normális zsírégetést és béta-oxidációt, ezáltal segítenek fenntartani a vér glükóz szintjét azoknál a sportolóknál, akiknek hosszabb edzésnek van kitéve a szervezete.

Egy kínai kettős-vak, placebo-kontrollált kísérlet során egereket vizsgáltak, pontosabban azt, hogy a kínai hernyógomba szájon át történő fogyasztása vajon növeli-e az állóképességét és csökkenti-e a kimerültséget. 3 hét elteltével az a csoport, amelyik kínai hernyógombát kapott, jelentősen hosszabb ideig tudott úszni a kontrollcsoporthoz képest. A kutatók dózis-függő eredményeket kaptak, vagyis annál a csoportnál (CS-4-es csoport), amelyik nagyobb dózisban kapott a gombából, 30 százalékkal nőtt az állóképesség, míg a másik csoportnál 73 százalékos növekedést regisztráltak. A kutatás során megállapították, hogy a gomba hatását tekintve segíti a szívműködést, gátolja a légcsőszűkölet kialakulását, valamint ellazítja az összehúzódott erek simaizomzatát, ezáltal növeli a mozgás kivitelezésének képességét és az állóképességet, ami magyarázza a CS-4-es csoport kiemelkedő fejlődését. 1998-ban, egy másik kettős-vak, placebo-kontrollált vizsgálat során a kínai hernyógomba fizikai teljesítményre való hatását vizsgálta S. Morrissey vezetésével a Pekingi Orvosi Egyetem Sportkutató Intézete. A kutatók megállapították, hogy amelyik csoportnak a legtöbb kínai hernyógombát tartalmazó készítményt kellett szednie, annál javult a tejsav-kiürítés mértéke. A kutatók szerint ez a sejten belüli tejsav és energia anyagcsere-javulásnak köszönhető. A szerzők végül arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai hernyógombát tartalmazó készítmény használatával javítható a tejsav-kiürítés mértéke, ezáltal a sportolóknál is javul az anaerob fizikai teljesítmény (3. táblázat).

A kínai hernyógomba hatásait igazoló tudományos bizonyítékok nagyon ígéretesnek tűnnek, és megegyeznek a Sikkimben, illetve az India, Kína, Nepál és Bhután más részein élő emberek megfigyeléseivel. A kínai hernyógomba ezen kívül erős antioxidáns hatással rendelkezik.

3. táblázat

A kínai hernyógomba főbb farmakológiai hatásai

Májfunkciók

Stimulálja az energia anyagcserét

Aktiválja a Kupffer sejtek működését: vízben oldódó frakció

Csökkenti a hepatitis okozta májzsugorodást: ismeretlen

Vesefunkciók

Csökkenti az aminoglikozid antibiotikumok nefrotoxikus hatását

Csökkenti a hematuriát (véres vizelet) és a fehérjevizelést (proteinuria) a kísérleti IgA-nefropátiánál (IgA N): alacsony molekulasúlyú szterolok (CS-H1-A)

Endokrin rendszer és szteroid hormonháztartás

Az állatoknál stimulálja a kortikoszteroid termelést: ismeretlen

Stimulálja a kortikoszteron termelést a patkányoktól származó, tenyésztett mellékvese sejtekben: vízben oldódó frakció

Kardiovaszkuláris funkciók

Thrombocyta aggregáció gátlás: adenozin valamint más ide kapcsolódó nukleozidok

Csökkenti az akonitin, BaCl2, és ouabain okozta szívritmuszavart: alacsony molekulasúlyú metabolitok Rákellenes hatás

Szterolok és glükozidok

A cordycepintől különböző alacsony molekulasúlyú metabolitok

Módosított nukleozidok

Tumorellenes védelem az immunrendszer megerősödésének és a citokin termelésnek köszönhetően: poliszacharidok

Immunmoduláció

Immunerősítő: poliszacharidok

Immunszupresszív hatás: ciklosporinhoz hasonló metabolitok, valamint hipoglikémiás aktivitás az STZ indukált diabétesz poliszacharidokban

Erythropoesis és haemopoiezis

A fibroblaszt sejtek osztódását figyelték meg az in vivo és az in vitro kutatások során

Thrombocyta haemopoiezis

A kínai hernyógomba természetes anyaginak vegytana

Számos természetes anyagot azonosítottak a kínai hernyógomba és a gombához kapcsolódó fajok termőtestében és mesterséges micéliumában. A főbb kémiai összetevői közé tartozik a cordycepic sav, valamint más aminosavak, vitaminok és ásványi anyagok is (4. táblázat).

4. táblázat

A természetes kínai hernyógomba kémiai összetevői

Cordycepic sav, glutaminsav, aminosavak (fenil-alanin, praline, hisztidin, valin, oxyvalin, arginin); polyaminok (1-3 diamino propán, kadaverin, spermidin, spermin, homospermidin, putreszcin); ciklikus dipeptidek (cyclo-(gly-pro), cyclo-(leu-pro), cyclo-(val-pro), cyclo-(ala-leu), cyclo-(ala-val), cyclo-(thr-leu); szacharidok és cukor származékok (D-mannitol, oligoszacharidok és poliszacharidok); szterolok (ergoszterol, delta·3 ergoszterol, ergoszterol-peroxid, 3-szisztoszterol, daukoszterol, kampaszterol); nukleotidok és nukleozidok (adenin, uracil, uridin, guanin, guanozin temidin, deoxyuridin, cordycepia); 28 telített és telítetlen zsírsav, ezek származékai vagy más szerves savak (olajsav, lenolajsav palmitinsav, sztearinsav); vitaminok (B1, B2, B12, E, K); vagy szervetlen elemek (K, Na, Ca, Mg, Fe, Ca, Mn, Zn, Pi, Se, Al, Si, Ni, Si, Ti, Cr, Ga, V, Zr).

KÖVETKEZTETÉS

A Sikkimben élő népi gyógyítók a kínai hernyógombával 21-féle problémát kezelnek, beleértve a rákot, az asztmát, a tuberkolózist, a cukorbetegséget, a köhögést és a megfázást, a merevedési zavart, az alacsony vérnyomást, a hepatitist, stb. Számos in vitro és in vivo tanulmány támasztja alá, hogy a kínai hernyógomba hatásai nem csak biológiailag, de farmakológiailag is sokfélék. (3. táblázat) Mivel nem csak a vese- és máj funkciókra, de a tumorellenes, immunmodulációs jelenségekre is pozitív hatással van és ígéretesnek tűnik a gyógyászatban, érdemes lenne további figyelmet szentelni a vizsgálatának. Bár a kínai hernyógomba elkészítését nem mindig vizsgálták egyértelműen, a legtöbb tanulmány során vízben oldódó, poliszacharidokban gazdag frakciókat vagy alkohol kivonatot használtak.

Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni azonban annak érdekében, hogy biztosítsuk a fenntartható környezetgazdálkodást, így a gyógygombák és gyógynövények is tovább szedhetőek, ami alapvető jövedelmet jelent a népi gyógyítóknak és más vidéki embereknek. Erjesztett mycelia lehet folyamatosan termelt nagy léptékű, jobb forrás, a gyógyszert. A rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében a kínai hernyógomba gyógyszerként nagyon ígéretesnek tűnik, viszont még mindig elég kevés a speciálisan embereken végzett kutatás és tanulmány a kínai hernyógomba hatásairól. Egyelőre több mechanizmus-alapú, illetve betegség-orientált klinikai vizsgálat elvégzése ajánlott a kínai hernyógomba gyógyhatásának megállapítása érdekében. Itt az idő, hogy a kínai hernyógombáról részletes farmakológiai tanulmányok készüljenek, melyek során a gomba farmakokinetikus, farmadinamikus hatásait és méregtartalmát vizsgálják az emberekre nézve. Az Ajurvédikus gyógyszerkönyvben a kínai hernyógomba a Rasayana kategóriába tartozik.