drtihanyi
dr. Tihanyi László
A D-vitaminhiányt sok betegséggel hozzák összefüggésbe, a csontritkulástól a rákon át a depresszióig. A hiány biztos következménye a csontok lágyulása: gyerekeknél angolkór, felnőtteknél osteomalacia. A nagy, véletlen besorolásos vizsgálatokban a D-vitamin szedése nem csökkentette a rák, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió és a csonttörés kockázatát. A legtöbb ilyen vizsgálatba nem hiány alapján válogatták a résztvevőket. Légúti fertőzéseknél kis hatást, autoimmun betegségeknél egy vizsgálatban kedvező jelet mértek.
4. oldal: Fertőzések, depresszió és autoimmun betegségek
Légúti fertőzéseknél mértek kis hatást. Egy 2021-es összefoglaló elemzés 46 vizsgálatát összesítve a D-vitamint szedők 61,3%-ának, a placebót szedők 62,3%-ának volt legalább egy akut légúti fertőzése. A napi adagolású, napi 400-1000 NE-s vizsgálatokban nagyobb volt a különbség. A kiinduló D-vitamin-szint szerint bontva viszont egyik alcsoportban sem mértek jelentős hatást.
Depressziónál nem mértek hatást. A VITAL-DEP-vizsgálatban 18 353, ötven év feletti résztvevőnél öt év alatt a napi 2000 NE D-vitamin sem a depresszió kialakulását, sem a hangulatot nem befolyásolta. A szerzők szerint az eredmény nem támasztja alá a D-vitamin szedését a depresszió megelőzésére.
Az autoimmun betegségekre egy VITAL-elemzés adott kedvező jelet: öt év alatt a D-vitaminos csoportban 123, a placebós csoportban 155 résztvevőnél igazoltak új autoimmun betegséget, például reumatoid artritiszt, autoimmun pajzsmirigybetegséget vagy pikkelysömört. Ez 22%-kal kevesebb eset, de egyetlen vizsgálatból származik, és a statisztikai határon van. Hashimoto-betegségben külön is megnéztük, mit mértek a D-vitaminnal.
