drtihanyi
dr. Tihanyi László
A hagymában sok a kvercetin nevű növényi festékanyag, és a legtöbb emberi vizsgálat ezt mérte. Egy német vizsgálatban a hagymahéjból készült kvercetines kapszula a magas vérnyomású résztvevőknél átlagosan 3,6 Hgmm-rel csökkentette a 24 órás szisztolés vérnyomást, a teljes csoportban viszont nem hatott. Magát a hagymateát nem vizsgálták. A haj és a csont kérdésében kevés adat van, a rák elleni védelemre nincs bizonyíték. Gyomorégésre hajlamos embereknél a nyers hagyma ronthatja a panaszt.
4. oldal: Ízület, haj és csont
Ízületi gyulladásra hagymával vagy hagymateával végzett emberi vizsgálatot nem találtunk. Tiszta kvercetinnel van egy nyolchetes vizsgálat: 50 reumatoid artritiszes nő naponta 500 mg kvercetint vagy placebót kapott, és a kvercetines csoportban enyhült a reggeli merevség és a fájdalom. Egy másik vizsgálatban 22, a normál tartomány felső részén lévő húgysavszintű férfinál ugyanennyi kvercetin négy hét alatt csökkentette a húgysavat. A szerzők szerint 500 mg nagyjából annyi felszívódó kvercetinnek felel meg, amennyi 100 gramm vöröshagymában van. Ezek tablettás vizsgálatok voltak, nem étkezésiek.
A hajnövesztésre egyetlen kis iraki vizsgálat van, foltos hajhullásban (alopecia areata). A nyers hagymalével naponta kétszer kezelt 23 betegből hat hét után 20-nál nőtt vissza a haj, a csapvízzel kezelt 15-ből nyolc hét után 2-nél. Az átlagos hajritkulást nem vizsgálták.
A csontokról egy amerikai felmérés szerint az 50 év feletti nők közül azoknak, akik naponta ettek hagymát, átlagosan 5 százalékkal nagyobb volt a csontsűrűségük, mint a havonta legfeljebb egyszer hagymát evőknek. Ez megfigyelés, nem bizonyítja, hogy a hagyma okozta a különbséget. Egy kis vizsgálatban 24 résztvevő nyolc hétig napi 1 dl hagymalevet vagy placebót ivott; csontsűrűség-javulást csak három nőnél írtak le.
