A legtöbb bizonyíték a bőrön használt aloe gélről van. A vizsgálatok szerint néhány nappal gyorsíthatja a másodfokú égési sebek gyógyulását, és ritkábban alakult ki bőrgyulladás a sugárkezelés alatt azoknál, akik használták. A szájon át szedett aloe vércukorra gyakorolt hatásáról kevés és változó minőségű vizsgálat szól. A levél külső rétegéből készült aloe latex szájon át hasfájást és hasmenést okozhat, a levélkivonatok fogyasztása után pedig májgyulladásos eseteket is leírtak.

5. oldal: Mikor árthat?

Az NCCIH szerint:

  • a bőrön használt aloe gélt többnyire jól tűrik, de ritkán égő érzést, viszketést, kiütést vagy ekcémát okozhat;
  • a vizsgálatok szerint a szájon át szedett aloe gél rövid távon, legfeljebb 42 napig biztonságos;
  • a szájon át szedett aloe latex hasfájást, görcsöket és hasmenést okozhat, túlzott használata pedig fokozhatja egyes szívgyógyszerek (szívglikozidok, például a digoxin) mellékhatásainak kockázatát;
  • aloe levélkivonatok fogyasztása után, három héttől öt évig terjedő használatnál, heveny májgyulladásos eseteket írtak le;
  • terhesség és szoptatás alatt lehet, hogy a szájon át szedett aloe egyik formája sem biztonságos.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2018-ban azt írta, hogy a hidroxiantracén-származékokat (ilyen például az aloe-emodin) az örökítőanyagra károsnak és rákkeltőnek kell tekinteni, amíg konkrét adat mást nem igazol. Olyan napi mennyiséget, amely még nem jelent egészségügyi kockázatot, nem tudtak megadni. Egy 2021-es áttekintés szerint a tiszta aloe gélben ezek az anyagok csak nyomokban, szennyeződésként fordulnak elő, a latexben és a teljes levélkivonatban több van belőlük.

Röviden: égési sebnél és sugárkezelés alatt a bőrön használt aloe gél mellett szólnak vizsgálatok, de a bizonyítékok minősége vegyes. Friss égésnél az első lépés a hűvös folyóvíz, nem a krém. Szájon át szedve a latex és a teljes levélkivonat a fenti biztonsági aggályokat veti fel. Gyógyszerszedés, terhesség vagy szoptatás esetén minden aloe-készítmény előtt kérdezze meg orvosát.